{a cikk vihart kavart a norvég és izlandi bálnavadászok körében, gyűlölködő kommentjeik hűen tükrözik, hogy ők – önként – soha nem hagynának fel a bálnamészárlással…}
A kereskedelmi bálnavadászat 1986 óta nemzetközi törvény által tiltott, melyet néhány nemzet még a mai napig is szigonyágyúval tipor, és folytatja a cetek mészárlását. A japán „tudományos” bálnavadászat – mely az Antarktisz térségében, évente 1.035 bálna életét tervezi kioltani – évek óta a nemzetközi érdeklődés központjában van, köszönhetően az Animal Planet, Bálnák Háborúja szériának. De ők nincsenek egyedül!
A norvég és az izlandi kereskedelmi bálnavadász-flotta egyaránt több száz bálna életét oltja ki évente. A vadászati kvótájukban szereplő bálnatestek egy része a belföldi kereskedelmi forgalomba kerül, míg az izlandi mészárlás legtöbb áldozatát a japán piacra exportálják.
Tekintettel arra, hogy Norvégia és Izland soha nem fogadták el a bálnavadászatra deklarált nemzetközi tilalmat, soha nem is tekintették önmagukra érvényesnek. Az izlandi kereskedelmi bálnavadászatot néhány éves felfüggesztés után 2006-ban indították újra, míg Japánnak a hivatalos indoklás szerint, tudományos kutatási célból kell lemészárolni a bálnákat. Bálnavadászat-ellenes nemzetek, mint az USA, Ausztrália a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) konferenciáin évek óta követeli a törvényi kiskapuk megszüntetését, de annak ellenére a cetek mészárlása évről évre folytatódik.
Tegnap, úgy tűnik, a Fehér Ház tett egy lépés a bálnamészárlás ellen, legalábbis egy országgal szemben. Obama elnök felszólította a Külügyminisztériumot és a Kereskedelmi Osztályt, hogy tartsák ellenőrzésük alatt az izlandi bálnavadászati aktivitást, ugyanakkor sürgette a reykjaviki kormányt, hogy fejezzék be a mészárlást.
TIME: A bálnavadászat tilalma megmenthetné a bálnákat?
Obama akciója nagyobb diplomáciai nyomást jelent Izlandra nézve, de ez még mindig lényegesen kevesebb, mint amit ő tehetne, ha akarna. A Pelly Amendment keretében, azokat az országokat, amelyek megsértik nemzetközi halászati és megőrzési törvényt – akárcsak az IWC kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó moratóriumát – gazdasági szankció alá lehet venni. Obama elnök úr ezt az opciót most legalábbis megígérte.
TIME: Megvédeni a bálnákat
Izland egy egyedülálló eset lehetne, ugyanis a bálnatestek belföldi piaca meglehetősen korlátozott, így nem engedhetné meg magának, hogy az őslakosok jogán szerzett bálnavadászati engedélyét is elveszítse (az őslakosok vadászati igénye egy olyan, az IWC moratóriuma alá nem tartozó bálnamészárlási kategória, melyet például az egyesült államokbeli és a kanadai őslakosok számára is „fenntartanak”). Izland újraindított bálnamészárlási programjának oka: a vélt japán felvevőpiac, annak ellenére, hogy a japán bálnavadász-flotta zsákmánya is jóval több, mint amire Japánban kereslet lenne. (2011. tavaszán, a szökőár után Izland törölte a közönséges barázdásbálna vadászatát.) Talán a diplomáciai nyomás elegendő lesz az izlandi bálnavadászat megállítására.
Én kétlem…
Míg bálnavadászat-ellenes országok, mint az USA nem használnak gazdasági szankciót, addig a bálnavadász nemzetek könnyen folytatják a mészárlást. Az erkölcsi nyomásra meglehetősen limitált a lehetőség, ugyanis a legtöbb nemzet nem tűri, ha kívülről próbálják irányítani. Így tehát a változásnak a bálnavadász országokban is belülről kell megtörténnie, és már mutatkozik néhány bizonyíték arra, hogy sok japán állampolgár számára már fárasztó a bálnavadászat feletti vita. Segítségre nincs remény az IWC-től, amelyet világszerte korruptnak és hatástalannak ítélnek, és amely tele van jogi kiskapukkal. Az USA delegációja által múlt évben javasolt kompromisszumjavaslat is kudarcot vallott. A bálnák megmentése egy olyan feladat, amit az IWC nem képes ellátni. Reméljük, Obama elnök úr jóval meggyőzőbb tud lenni!