Julia Gillard miniszterelnök asszony és Nicola Roxon igazságügyi miniszter asszony a sajtótájékoztatón azt a nyilatkozatot tette, hogy Geoffrey Tuxworth, Simon Peterffy és Glen Pendlebury visszaszállítása a japán bálnavadászati biztonsági hajóról, a Shonan Maru 2-ről, az ausztrál adófizető állampolgárok számára több százezer AUD költséget jelent, az Ocean Protector hajó fogja őket átvenni a Heard-szigetnél. Felvetették, hogy a Sea Shepherd felelős a költségekért, hiszen ez az ő incidensük volt, és hogy a Sea Shepherdnek át kellene vállalni a számla nagy részét.

Igen, ez több százezer AUD költséget jelent, de az nem a Sea Shepherd Conservation Society hibája!

Az ausztrál kormány nagyon drága megoldást választott a Sea Shepherd olcsó megoldási javaslata helyett, ha az ausztrál kormány vette volna a fáradtságot, hogy a tanácsunkat kérje.

A probléma az, hogy az ausztrál kormány a megválasztása óta nem kommunikál velünk. Ők társalognak a japánokkal, hallgatnak a japánokra, de rólunk nem vesznek tudomást. Így fordulhatott elő, hogy az igazságügyi miniszter asszony saját hiteltelenségét erősítette meg azzal, hogy elutasította a bizonyítékok figyelembevételét, és tényként közölte a japán bálnavadászati intézet, az ICR szóvivőjének, Glenn Inwoodnak a hamis vádját, miszerint az incidens az ausztrál parttól 44 km-re történt.

A megoldás, amit a Sea Shepherd ajánlhatott volna, nem került volna az ausztrál adófizető állampolgárok egyetlen dollárjába sem.

A japánoknak a Shonan Maru 2-től csak 12 tengeri mérföldes távolságra kellett volna szállítaniuk a három férfit a Steve Irwinhez. Ez gyorsan és ingyenesen kivitelezhető terv lett volna.

De ehelyett a kormány megoldása, hogy egy hatalmas hajót küldjön a Heard-szigethez, valóban horribilis költséget generál, és segít alátámasztani a Sea Shepherd elleni vádakat, miszerint mi okozzuk az adófizető állampolgárok költségeit.

A kormány megoldása ráadásul hosszú napokat vesz igénybe a kormány hajója és a Shonan Maru 2 közötti távolság miatt.

A kormány elutasította a javaslatunk megfontolását, mert belső szabályzatuk szerint nem vesznek tudomást a Sea Shepherdről, ha az esetleg serhetné a japán érdekeket.

Bemutatni a Sea Shepherdet, mint több százezer AUD költséget okozó szervezetet, ebben láttak tehát a lehetőséget, hogy negatív fényben tüntessenek fel bennünket az ausztrál közvélemény szemében. A Sea Shepherd egyébként maximálisan élvezi a szenvedélyesen bálnavédő, ausztrál állampolgárok támogatását.

Minden esetre a megoldás, melyet az ausztrál adófizető állampolgárok adóiból fedeznek, a miniszterelnök döntése volt, nem a Sea Shepherdé.

És bárhogy is, a választott megoldás az adófizetőknek kevesebbe fog kerülni, mint a miniszterelnök jelenlegi fizetésemelése! Csak szólok…