Paul Watson Kapitány kommentárja

A Sea Shepherd zászlója Berlinben

Mindössze néhány órás alvás után, 4:30-kor Scott Westtel elindultunk – a rendőrséget útbaejtve – a frankfurti repülőtérre. Elértük a 7:30-as járatot Berlinbe, a repülőtérről a Sea Shepherd berlini képviselői, Jean és Ulrike egyenesen a Victory Statue Plazához vittek bennünket, ahol Laura Chinchilla Miranda, a Costa Rica-i miniszterelnök volt elszállásolva.

Érkezésünkkor már közel százan várakoztak, és nem sokkal később láttuk, amint a miniszterelnök járműve elhajtott a városba. Nyilvánvalóan felkeltettük az érdeklődését. Tudtuk, hamarosan vissza fog térni a német kormánnyal folytatandó tárgyalására a Bellevue Kastélyba, a német miniszterelnök rezidenciájára. Várakozás közben több száz, Sea Shepherd pólót/pulóvert viselő szimpatizáns érkezett, nem csak berliniek és nem csak németek: Hamburgból, Münchenből, Bremerhavenből, Kölnből, Ausztráliából, Hollandiából és még Costa Ricából is.

Mire Chinchilla Miranda miniszterelnök autója rendőri kísérettel visszatért, a Sea Shepherd támogatóinak a száma közel 400 főre emelkedett, és megtapasztaltuk a kirendelt, közel tucatnyi rendőr támogató szimpátiáját is. A Sea Shepherd Berlin kétségtelenül bizonyította a miniszterelnök számára, hogy erős támogatói bázissal rendelkezünk.

Berlin, 2012. május 23.

Egész nap érkeztek a jelentések a német nagykövetségek és konzulátusok előtt tartott demonstrációkról, Hong Kongból, Ausztráliából, Kanadából, az USA-ból, Dél-Afrikai Köztársaságból, Franciaországból, Spanyolországból, Brazíliából, Costa Ricából és számos más országból. A párizsi demonstrációnak az Eiffel Torony adott helyszínt.

Berlin, 2012. május 23.

A demonstrációk a szabadságomért szerveződtek, és üzenetek voltak Németország számára, hogy ejtsék a kiadatási kérelmet, melyet az Interpol már elutasított, mert megállapította, hogy politikailag motivált feljelentés. De itt annál lényegesen többről van szó.

Az ellenem felhozott Costa Rica-i vádakban a Sea Shepherd 10 évvel korábbi, a közép-amerikai illegális cápauszony-vadászat elleni fellépése szerepel. Ez azonban a Sea Shepherdnek csodálatos lehetőséget nyújt arra, hogy a világ közvéleményének figyelmét ismételten ráirányítsa a cápák tízmillióinak könyörtelen lemészárlására, melyet csak azért követnek el, hogy az egyes ázsiai országokban oly kedvelt cápuszonyleves alapanyagát biztosítsák.

Ez egy lehetőség volt arra, hogy a közvélemény figyelmét dr. Giam Choo Hoo-ra irányítsuk, aki a CITES egyik tisztségviselőjeként a cápauszony-iparnak dolgozik, és releváns szerepet vállalt abban, hogy megakadályozza veszélyeztetett cápafajok védelmét.

Ez egy lehetőség volt arra, hogy felhívjuk a figyelmet a latin-amerikai államok felségvizeiben hihetetlen mennyiségben és könyörtelenségben lemészárolt cápákra, a kielégíthetetlen ázsiai cápauszony-igény miatt.

Ez egy lehetőség arra, hogy az előttünk álló, a Csendes-óceán déli területén zajló, cápauszony-vadászat elleni kampányunkra irányítsuk a figyelmet.

És ez egy lehetőség volt arra is, hogy Costa Rica számára felajánljuk együttműködésünket a Cocos-sziget egyedülálló ökoszisztémájának védelméért.

Egy szenvedélyes Sea Shepherd aktivistákkal töltött berlini nap után vissza kellett térnem Frankfurtba, ahol 17 óráig jelentkeznem kellett a rendőrségen. Óvadék ellenében történt szabadlábra helyezésem feltétele, hogy naponta kétszer jelentkezem a frankfurti rendőrségen, először délelőtt 11-ig és aztán délután 17 óráig. És bár ténylegesen nem vagyok börtönben, mégis házi őrizetben tartott rab vagyok, aki nem hagyhatja el Németországot, amíg a német hatóságok ejtik az ellenem benyújtott kiadatási kérelmet, vagy amíg engem Costa Ricába nem toloncolnak.

Frankfurti letartóztatásom megakadályozta, hogy jelen legyek a Sea Shepherd 35 éves évfordulója alkalmából tartott adománygyűjtő rendezvényen Cannesban. A Skype révén valamilyen formában részt vettem, de az azért nyilvánvalóan mégsem ugyanaz, bár jobb, mint a semmi. Mindig úgy voltam vele, hogy fel kell készülnünk a váratlan fordulatokra, és a váratlan fordulatokat a saját ügyünk hasznára kell fordítani. Pontosan ez az, amit teszünk, a kiszabadításomért indított német és nemzetközi mozgalom feladata és célja a cápavédelmi kampányunk és az óceánjaink védelmének szolgálata.

1997-ben Hollandiában hasonló helyzetbe kerültem, amikor 120 napig tartottak fogva, egy norvég kiadatási kérelem alapján. Annak révén akkor képesek voltunk, hogy a nemzetközi média érdeklődését maximálisan a norvég bálnavadászat elleni hadjáratunkra irányítsuk. Most kiváló lehetőséget kaptunk, hogy az eseményeket az illegális cápauszony-vadászat és illegális cápavadászat elleni kampányunk szolgálatába állítsuk. Világszerte emberek ezrei követelik a szabadságomat, ami hihetetlenül bátorító érzés. És a lehetőség, hogy most az emberek millióival megismertethetjük a veszélyeztetett cápák védelmének szükségességét, az még inspirálóbban hat! Így én a németországi rabságomnak tulajdonképpen az előnyeit látom. A Sea Shepherd Conservation Society minden nappal egyre erősebbé és erősebbé válik, hogy megvédje az óceánjaink sokszínű élővilágát. Május 23-án alkalmam volt megtapasztalni az összefogás erejét a szenvedélyes, elkötelezett törődésnek, az óceánjaink csodálatos lényeinek védelméért.