Miután Paul Watson Kapitány az Interpol „vörös” listájára került, a találgatások és téves információk újabb hulláma indult az ügyről. Paul Watson Kapitányt május 13-án tartóztatták le Frankfurtban, egy 10 évvel korábbi Costa Rica-i letartóztatási parancs alapján, melyet a hajóforgalmi szabályok állítólagos veszélyeztetése miatt adtak ki ellene, az ominózus incidens a díjnyertes Sharkwater dokumentumfilmben is megtekinthető. Paul Watson Kapitány 70 napos előzetes letartóztatás és házi őrizet után, július 22. körül elhagyta Németországot és ismeretlen helyre távozott. Oliver Wallasch a Sea Shepherd jogi képviseletét ellátó team vezetője, az alábbiakban, a tényekről tájékoztatja a közvéleményt.
- Mi a következménye annak, hogy Paul Watson Kapitány az óvadék elvesztése mellett elhagyta Németországot?
Néhány országtól (többek között az USA-tól) eltérően, Németországban nem minősül bűncselekménynek, ha valaki elveszíti az óvadékát. A német alkotmány 2. pontja kimondja a személyes szabadsághoz való jogot, ezért nem minősülhet bűncselekménynek a rabságból való elmenekülés. Mivel a tartományi bíróság nem nemzetközi letartóztatás parancs alapján járt el és állapított meg óvadékot, ezért úgy döntöttünk, hogy ügyfelem érdekeit a megváltozott körülmények (japán kiadatási kérelem) alapján az szolgálja, ha elhagyja Németországot. A német hatóságok nem keresik Őt sem Németországban, sem bárhol a világban, továbbá nem vádolják semmilyen, Németországban vagy bárhol elkövetett bűncselekménnyel.
- Hogyan zajlik a kiadatási eljárás ebben az esetben?
Paul Watson Kapitány ügye mögött a Costa Ricai kiadatási parancs állt, miközben Ő már az Interpol „kék” listáján szerepelt 2010 óta, az ellene benyújtott japán vádak alapján, melyet az Interpol nem módosított Costa Ricai letartóztatási parancs és kiadatási kérelem ellenére. De megtudtuk, hogy a japán kormány kiemelt érdeklődés tanúsított a Costa Rica által Paul Watson Kapitány ellen indított procedúra iránt, ugyanis a tokiói Interpolon keresztül benyújtották az ügy minden részletére kiterjedő, részletes információ iránti igényüket a Legfelsőbb Bírósághoz. Ez az eljárás teljesen szokatlan a nemzetközi jogi gyakorlatban! A német hatóságoknak lehetősége van kétoldalú kiadatási együttműködés hiányában is teljesíteni a Costa Ricai kiadatási kérelmet. Valószínűsíthető volt, hogy a japán kormány benyújtja a kiadatási kérelmet, ami információink szerint meg is történt, a kiadatási kérelem a Külügyminisztériumon keresztül megérkezett a frankfurti ügyészségre. Az ügy úgy alakult volna, hogy Paul Watson Kapitányt kiadják Costa Rica számára, aztán az ottani bírósági eljárás után, onnan kiadták volna Japán számára.
- A tények azt mutatják, hogy a Costa Ricai és a japán kiadatási kérelem között kapcsolat van.
Ne feledkezzünk meg a Costa Ricai elnök 2011 végén Japánban tett hivatalos látogatásáról. És azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a japán kormány hatalmas összeggel támogatta Costa Rica „környezetvédelmét”. Nyilvánvaló, hogy a két ország rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással.
- Mi a következménye annak, ha valakinek a neve az Interpol „vörös” listájára kerül?
Az Interpol „vörös” listája nemzetközi figyelmeztetés, amelynek információit az Interpol tagállamainak rendőrségei felhasználhatnak. Az Interpol nem ad ki aktív letartóztatási parancsokat, nem kutat keresett személy után és nem vesz részt kiadatási eljárásokban. Az Interpol szerepe: információ-áramlás a tagállamok bűnüldöző szervei között.
Az a tény, hogy az Interpol Paul Watson Kapitányt a „vörös” listára tette, konkrétan annyit jelent, hogy az Interpol tagállamainak rendőrségei értesülhettek az ellene indított Costa Ricai feljelentésről és kiadatási parancsról. De az Interpol tagállamainak rendőrségeit és igazságszolgáltatási szerveit ez nem kötelezi semmire, a hatóságok maguk dönthetik el, hogy figyelembe veszik-e a Costa Ricai feljelentést.
- Mi a hatása a Sea Shepherd Conservation Society-re, hogy Paul Watson Kapitány neve az Interpol „vörös” listájára került?
Mivel tény, hogy ezek (a Costa Ricai és a japán egyaránt) polgári perek Paul Watson Kapitány ellen, melyekről kijelenthetjük, hogy politikailag erősen motiváltak, így semmilyen hatása nem lehet a Sea Shepherd Conservation Society működésére; ez általános elv, hogy az egyén ellen felhozott bűnvádak nem terjednek ki szervezetekre.
- Az események befolyásolhatják-e Paul Watson Kapitány részvételét a következő Antarktiszi Bálnavédelmi és egyéb kampányokban?
„Meggyőződésem, hogy Paul Watson Kapitány képes lesz folytatni munkáját, az ellene felhozott hamis vádak ellenére.” – mondta Oliver Wallasch.
Az átlátszó kísérletről, mellyel a japán kormány próbálja hátráltatni a Sea Shepherd kampányait, Susan Hartland, a Sea Shepherd igazgatótanácsának tagja nyilatkozott: „A Paul Watson Kapitány elleni letartóztatási parancs csak egy újabb erőtlen kísérlet a japán kormány részéről, hogy megpróbáljanak távol tartani bennünket küldetésünktől, hogy megóvjuk óceánjainkat. A „United Nations World Charter for Nature” égisze alatt dolgozunk a nemzetközi környezetvédelmi törvények betartásáért. Törvényesen lépünk fel a törvénytelen és könyörtelen bálnavadászatuk ellen a deklarált bálnavédelmi területen, és folytatni fogjuk elkötelezett küzdelmünket az óceánjaink élővilágának megóvásáért. Támogatóink nem kevesebbet várnak el tőlünk, és mi ezt teljesítjük. Támogatóink és a teljes szervezetünk Paul Watson Kapitány mellett áll; támogatóink, kapitányaink és legénységünk köteléke kikezdhetetlen egység.”
Susan Hartland folytatta: „Természetesen tudjuk, hogy a japán kormánynak minden vágya, hogy Paul Watson Kapitány neve az ő feljelentésük alapján kerüljön az Interpol „vörös” listájára. Tettek már arra kísérletet, de az Interpol megállapította, hogy az általuk benyújtott feljelentés politikailag motivált, így akkor csak a „kék” listára tették Paul Watson Kapitány nevét. A japán kormány Németországgal és Costa Ricával próbált alkudozni a kiadatásáról; polgári pert indítottak ellenünk az USA-ban – amit elvesztettek; zaklattak és hamis vádak alapján letartóztattak Sea Shepherd legénységi tagokat; minden adódó lehetőséget megpróbálnak kihasználni ellenünk.”
„Japán semmilyen próbálkozása nem képes megakadályozni bennünket abban, hogy visszatérjünk az Antarktisz térségébe 4 hajóval és elkötelezett, szenvedélyes önkénteseinkkel, hogy véget vessünk az illegális és kegyetlen japán bálnavadászatnak!”
Paul Watson Kapitány neve 2010-ben került az Interpol „kék” listájára, mely egyértelműen a japán kormány politikai és gazdasági erőfeszítésének eredménye volt, éppúgy, ahogy a japán bálnavadász-lobby alkalmazza politikai és gazdasági befolyását a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) tagállamainak megvásárlásával. Paul Watson Kapitány a „kék” listára így reagált: „Szerepeljen a nevem a „kék” listán, a „vörös” listán, a „fekete” listán, akár a „halál” listán, bármelyiket jobban szeretem, mintha „jelentéktelenek” listáján szerepelnék!”
Háttér:
• A letartóztatási parancsban megjelölt 2002-es eseményt a „Sharkwater” díjnyertes dokumentumfilm is megörökítette és bemutatta a nagyközönség számára. Az incidens a guatemalai felségvizeken történt, amikor a Sea Shepherd az illegális cápauszony-halászatot folytató Costa Rica-i hajót, a Varadero-t irányította kikötőbe. A Sea Shepherd a guatemalai hatóságok felkérésére utasította a Varadero legénységét, hogy azonnal függesszék fel illegális tevékenységüket és hajózzanak kikötőbe. A Varadero kísérése közben az erőviszonyok és a szabályok megfordultak, egy guatemalai hadihajó érkezett a térségbe, a Sea Shepherd hajója elleni fellépéssel. Elkerülendő a hadihajóval való konfrontációt, a Sea Shepherd Costa Rica-i vizekre hajózott, ahol a legénység további illegális cápauszony-halászati tevékenységre utaló nyomokat talált az épületek tetején száradó több ezer cápauszony formájában.