Operation Relentess – Peter Hammarstedt Kapitány nyílt levele Greg Hunt ausztrál környezetvédelmi miniszter úrhoz (2014. 02. 24.)

2014. 02. 24-én, miután a Bob Barkert elszenvedte a második, provokálatlan, éjszakai rajtaütésszerű támadást is a japán bálnaorvvadász-flotta által, Peter Hammarstedt Kapitány Greg Hunt miniszter úrhoz fordult nyílt levelében.

Peter Hammarstedt megkérdőjelezi az ausztrál kormány elkötelezettségét a Déli-óceáni Bálnavédelmi Terület bálnáit és integritását illetően, amiért nem avatkoznak be a japán bálnaorvvadász-flotta illegális tevékenysége ellen.

Azt hiszem, mi tanúsítottuk az elvárt visszafogottságot, mert jóhiszeműen bíztunk az ausztrál kormány védelmében. De miután elszenvedtünk két egymást követő, teljes mértékben provokálatlan és indokolatlan éjszakai rajtaütést, melyek a Sea Shepherd Antarktiszi Bálnavédelmi Kampányainak legkegyetlenebb támadásai voltak a japán bálnaorvvadász-flottától, kezdem elveszíteni a reményt.” – Peter Hammarsted Kapitány.

2014. 02. 24.

Kedves Greg Hunt Környezetvédelmi miniszter úr,

Minden évben, az antarktiszi bálnavadászati szezon előtt, az ausztrál, új-zélandi, holland és az USA kormányok felkérik mindkét felet, hogy a Déli-óceáni Bálnavédelmi Terület feletti küzdelmük során tanúsítsanak visszafogottságot. Igazán egyszerű és kényelmes a tényleges felelősségvállalás helyett azt mondani, miért akarnánk betartani a törvényeket a bálnaorvvadászokkal, ha fel is lehet kérni őket, hogy legyenek jó-fejek?

Bevallom, volt egy halvány remény, amikor a választások előtti ígéreteiben az állt, hogy az ausztrál parti őrség hajóját fogják küldeni a Déli-óceánra, a bálnavadászat felügyelete céljából. Ez egy örvendetes lépés lett volna, megnyugvással töltött el, különösen azok után, hogy hajóm, a Bob Barker a tavalyi bálnavédelmi szezonban súlyos sérüléseket szenvedett el a japán bálnaorvvadász-flotta kilencszer nagyobb bálnatestfeldolgozó-hajójának, a Nisshin Maru-nak a támadásai nyomán. De az csak egy ígéret volt, melyet az Abbott kormány lecserélt egy járőröző repülőgépre, ami gyakorlatilag szintén csak ígéret volt, hiszen a 3 hónapos bálnamészárlási szezonban mindössze egyetlen alkalommal repült át az Antarktisz térségén.

Hát miniszter úr, azt hiszem, mi tanúsítottuk az elvárt visszafogottságot, mert jóhiszeműen bíztunk az ausztrál kormány védelmében. De miután elszenvedtünk két egymást követő, teljes mértékben provokálatlan és indokolatlan éjszakai rajtaütést, melyek a Sea Shepherd Antarktiszi Bálnavédelmi Kampányainak legkegyetlenebb támadásai voltak a japán bálnaorvvadász-flottától, kezdem elveszíteni a reményt.

Amikor a bálnaorvvadászok nehéz fém alkatrészeket dobálnak a legénységemre, én arra utasítom őket, hogy ne dobjanak vissza semmit, még önvédelemből sem. Amikor a szigonyágyús hajók először támadták meg hajómat ebben a szezonban, a Macquarie-sziget térségébe kormányoztam a Bob Barker-t, ahelyett hogy Zodiac kishajóimat küldtem volna akcióba, hogy lerázzam a minket követő bűnözőket. És mégis, most még a radarom sem bukkant fel a lebegő mészárszék, de a szigonyágyús hajók máris megkezdték rajtaütésszerű támadásaikat, hogy kárt tegyenek a Bob Barker kormánylapátjában és hajócsavarjában.

2014. 02. 23-án, amikor a Yushin Maru és a Yushin Maru nr. 3 szigonyágyús hajók több száz méteres acélkábelt vontattak a hajóm orra előtt, rádión közöltem velük, hogy támadásuk illegális, továbbá, hogy 9 ausztrál állampolgár tartózkodik a Bob Barker-en és világosan kijelentettem, hogy az ausztrál kormányt előre tájékoztattam a támadásról. De az sem riasztotta el őket, minden egyes manőverük során arra gondoltam, hogy az ausztrál parti őrség hajója meg tudta volna akadályozni a támadást.

Nem maradt más választásom, mint elindítani a Zodiac kis csónakjaimat, hogy megvédjék a hajót. A következő napon Önök ismét kiadtak egy nyilatkozatot, melyben mindkét felet arra szólítják fel, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi tengerészeti törvényeket, állvita, hogy még mindig nem tisztázódott, mi is történt valójában.

Nos az a bizonyos misztikus ausztrál parti őrség hajója, amely nem volt itt, dokumentálhatta volna a támadás minden szívszorító percét a vérfagyasztó támadásnak, és akkor egészen biztos vagyok benne, hogy teljesen világos lett volna a különbség, amit két bálnaorvvadász hajó 250 méteres acélkábelt vontatva, szándékosan kárt akar okozni egy bálnavédelmi hajóban; és a bálnavédelmi hajó által vízre bocsátott kis-csónakok által ellátott védelmi feladat, hogy megakadályozzák a hajóm elleni folyamatos támadást. A bálnaorvvadászok célja megszegni a törvényt, míg a mienk betartatni azt. Addig nem bocsátottam vízre a Zodiac csónakokat, amíg az ausztrál kormányt és az „New Zealand Search and Rescue” hivatalt hivatalosan nem értesítettem arról, hogy támadás alatt vagyok.

Miniszter úr, nincs kétségem afelől, hogy Ön egy szenvedélyes védelmezője a bálnáknak, ezért ajánlom, hogy adjon ki egy hivatalos állásfoglalást a védelmükben. Még azt is elismerem, hogyha csak Önön múlott volna, akkor az ausztrál parti őrség hajóját küldi a térségbe megfigyelőnek. De minden megszegett ígéretet félretéve, a hajómnak és legénységemnek egyre több támadást kell elszenvednie. Az ausztrál legénységem nevében meg kell kérdeznem, mennyi kínzást kell még eltűrnünk, mielőtt Tokió számára világossá válik, hogy az ausztrál kormány nem tolerálja a provokálatlan támadásokat az állampolgárai ellen?

Tisztában vagyok azzal, hogy a hajóm ellen elkövetett támadások az Ausztrál felségvizeken kívül történtek, de az ausztrál állampolgárok biztonsága, még az ausztrál vizeken kívül is az ausztrál kormány felelőssége.

Könyörgöm, tegye rendkívül világossá a japán kormány számra, hogy az ausztrál állampolgárok és a hajó ellen – melyen tartózkodnak – elkövetett provokálatlan támadásokat az ausztrál kormány nem tolerálja többé.

A Sea Shepherd flottája ebben a vadászati szezonban háromszor talált rá a japán bálnatest-feldolgozó hajóra, a Nisshin Maru-ra. Meg fogjuk találni újra. Addigra már az időjárás mostohább és az éjszakák hosszabbak lesznek. Ha az ausztrál kormány nem akadályozza meg a harmadik támadást, akkor nem lesz más választásom, mint tudomásul venni, hogy az ausztrál kormány lemondott a Déli-óceáni Bálnavédelmi Területről a japán bálnaorvvadászok javára.

A lelkiismeretem nem engedi, hogy ne avatkozzak be, ha szemtanúja vagyok egy bűncselekménynek, ebben az esetben védett és veszélyeztetett státuszú bálnák meggyilkolása ellen.

Ahol hiányzik a bűnüldözés, ott nincs más választásom, mint, hogy ellássam a törvény-betartató feladatokat.

Tisztelettel,

Peter Hammarstedt Kapiitány / Bob Barker
Déli-óceáni Bálnavédelmi Terület / Antarktis
z