Rémült oroszlánfóka Astoriánál, a hivatalnokok elutasították a Gát Őrei által felajánlott segítséget

Az elmúlt 6 évben, miközben a Sea Shepherd a Déli-óceánon a japánok ellen harcol, kénytelen egy másik fronton, az USA-ban is megvívni a küzdelmét. A Sea Shepherd főhadiszállásának otthont adó Washington állam, karöltve Oregon és Idaho államokkal szisztematikusan gyilkolja a kaliforniai oroszlánfókákat a Kolumbia-folyó mentén. Miért gyilkolják ezek az államok a szövetségi szinten és a “Marine Mammal Protection Act” által védett fókákat? Esetleg veszett fókák támadnak gyerekekre a strandokon? Nem! Egyetlen bűnük, melynek méltó büntetése a halál: a fókák lazacot fogyasztanak. Ha egy kaliforniai oroszlánfókát ötször rajtakapnak, amint lazacot eszik, azonnal megjelölik és a halállistára teszik. Akár évi 90 oroszlánfókát is lemészárolhatnak a fenti “bűncselekmény” vádjával.

A HSUS (Humane Society of United States), a Sea Lion Defense Brigade és a Sea Shepherd együttműködve további környezetvédelmi szervezetekkel együtt kéri az amerikai állampolgárok közreműködését, hogy nyomást gyakoroljanak a megválasztott politikusokra, hogy azok véget vessenek ennek a pazarló, bűnbakkereső mészárlásnak.  November 8-án az Oregon állambéli Oregonban, a Rivershore Hotelben tanácskozás zajlott ezeknek a gyönyörű, értelmes tengeri emlősöknek a sorsáról.

Háttér

2002 és 2005 között a Kolumbia-folyó lazacállományának aggasztó hanyatlása volt megfigyelhető. A veszélyeztetett lazacállomány 285.000 főről mindössze három év alatt 82.000 főre csökkent. A Kolumbia-folyón osztozó államok (Idaho, Oregon és Washington) halászati hivatalai akcióba kezdtek. 2006-ban erőfeszítéseik részeként harcot indítottak a térségbe éppen csak visszatért kalifornia oroszlánfókák ellen.

A Marine Mammal Protection Act (MMPA), pontosan 40 évvel ezelőtt kezdte meg több mint 125 tengeri emlős faj védelmét az USA-ban, köztük az úszólábúakét is, melybe a fókák és oroszlánfókák is tartoznak. Az MMPA volt a nemzetközi bálnavadászati tilalom bevezetésének előfutára, amikor 1981-ben moratóriumot hirdettek bármilyen tengeri emlős “elvételére” az USA felségvizeiből. Az “elvétel” ebben az esetben vonatkozik a “vadászatra”, “zaklatásra”, “fogságba ejtésre” és “meggyilkolásra”, vagy ezen bűncselekmények kísérletére egyaránt! Azzal, hogy a kongresszus a definícióba belefoglalta a “zaklatást” is, áttörő horderejű döntést hozott. 1994-ben a szövetségi kormány módosította az MMPA törvényt, mellyel lehetővé tette a tengeri emlősök kifogását, mint a kereskedelmi halászat melléktermékét. Így kövezték ki az utat, hogy a kereskedelmi túlhalászás miatt megvádolhassák a tengeri emlősöket, mint a kaliforniai oroszlánfókákat és engedélyezték államok hatóságai számára, hogy irányított gyilkosságokat hajtsanak végre ezek ellen az ártatlan bűnbakok ellen.

Astoriai helyi lakosok zaklatják az oroszlánfókákat

Az MMPA 120-as cikkeje engedélyezi a hatóság számára, hogy mindazon fóka egyedek halállal sújthatók vagy eltávolíthatók a térségből, melyekről szignifikánsan bizonyítható, hogy negatív hatással van a fogyatkozó, “fenyegetett” vagy “veszélyeztetett” státuszú lazacállományra. A hatóság bekérte az adatokat a problémában érintett ágazatoktól, többek között arra vonatkozóan, hogy hány fóka egyed érintett szignifikánsan és hányan fenyegetik a halállományt. A kongresszus indítványozta az NMFS-nek, hogy engedélyezze az oroszlánfókák “megfontolt” kiirtását.  Az 1994-ben hozott törvénymódosítás 103-439-es szakasza világossá teszi, hogy a kongresszus nem emelheti meg alapos és körültekintő tanulmány nélkül az “eltávolítható” fókák számát.

Itt tartunk most. A kérdéses államok újra és újra beadják kérelmüket a mentességért, és a HSUS jogi teamjának köszönhetően, ezeket a beadványokat újra és újra, minden szinten elutasitják, már ismét csak a legfelsőbb biróság döntése van hátra. Amit a bíróságok újra és újra kimondanak ezen három állam beadványaira: az oroszlánfókák nem okai a lazacállomány hanyatlásának. Az elmúlt 6 évben a lazacállomány fellendülőben van, de ez nem következménye az oroszlánfókák felelőtlen lemészárlásának.

A Kolumbia-folyó térségében élő, kaliforniai oroszlánfóka állomány gyakorlatilag nem változott 2006 óta egyetlen év, a 2009-es kivételével, amikor is az állomány megcsappant, majd a következő évben fellendült. Kiegészítésül a Steller oroszlánfókák populációja 2006-os adatokhoz képest 2010-ben jelentős növekedést mutatott. Amennyiben a kaliforniai és a Steller oroszlánfókák populációját együtt tekintik, akkor növekedés tapasztalható a Kolumbia-folyó térségében. Ha figyelembe vesszük, hogy a fókaállomány majdnem megduplázódott, míg a lazacállomány megháromszorozódott az elmúlt 6 év során, azt elegendő bizonyítéknak kell tekinteni arra, hogy az oroszlánfókák nem tanúsítanak “szignifikánsan negatív befolyást a lazacállományra nézve”. De talán az alábbi diagram tisztázza a helyzetet:

A lazacállomány fogyása %-ban:
Túlélési: 25%,
Steller oroszlánfókák: 0,37% (szignifikáns)
Kaliforniai oroszlánfókák: 1,87% (szignifikáns)
A gátak működése közbeni veszteség: 11,5%
Halászat: 17% (elhanyagolható)
Madarak: 18%
Egyéb veszteség: 26.26%

Amikor az államok benyújtják éves halászati kvótájukat a kereskedelmi és a rekreációs halászatra, tekintettel kell lenniük arra a lazacállományra, amelyet az oroszlánfókák fogyasztanak. A 2010-es kvóta benyújtásakor az állapították meg, hogy a 12%-os kvóta “elhanyagolható” a lazac-állomány veszélyeztetését illetően. Ugyanakkor ezek a képmutató hivatalnokok kijelentették, hogy a kaliforniai oroszlánfókák 1,87%-os fogyasztása “szignifikánsan” veszélyezteti ugyanazt a lazacállományt. Látható, hogy a lazacállományból 17%-ot a halászat vett el. Igen, a kereskedelmi és a rekreációs halászat 41%-kal túllépte saját kvótáját, de az semmilyen következménnyel nem járt a halászokra nézve. Ugyanakkor azokat a kaliforniai oroszlánfókákat kivégezték, akiket rajtakaptak 5 alkalommal lazacot fogyasztani.

Amikor ezek az államok felhatalmazást kerestek, belefoglalták beadványukba azt a kitételt, hogy amennyiben az oroszlánfókák lazacfogyasztása 1% alá esik, azonnal felhagynak a fókagyilkolással. 2006 óta a fókák által elfogyasztott lazacmennyiség 4.2%-ról 1.1%-ra esett vissza 2011-ben. Amikor a három állam 2011-ben ismét benyújtotta a beadványt a bíróság elé, már nem szerepelt rajta ez a korlátozás. Amennyiben ezt a kitételt nem távolították volna el a beadványukról, ezek az államok minden bizonnyal képtelenek lennének legálisan folytatni a fókairtást. Ez a megnyilvánulás hallatlanul könyörtelen hozzáállást bizonyít ezeknek az oroszlánfókáknak az élete kapcsán. Ezek az államok inkább gyilkolják az ártatlan oroszlánfókákat, minthogy szembenéznének a tényekkel, amelyeket saját maguk gyűjtöttek össze és prezentálnak. Idaho, Oregon és Washington államoknak észhez kell térni egyszer és mindenkorra! Abba kell hagyniuk a törvénysértést! Abba kell hagyniuk azt a pénzpazarlást, hogy megvédjék ezt a felháborító, véres, sportcélú mészárlást, melyet még a saját dokumentációik sem tudnak meggyőzően igazolni!

Kivégzésre megjelölt, fájdalomtól üvöltő oroszlánfókák