Gary Stokes – Sea Shepherd Hongkong – kommentárja
Az újév első napján leleplezett, a hongkongi tetőkön száradó, temérdek cápauszony látványa megrázó volt, a legnagyobb médiafigyelem a mennyiségre koncentrált. De egy rejtett sarokban, speciálisan kialakított tárolóban több ezer apró cápauszony volt kiterítve száradni. Miért voltak ezek elrejtve? Miért fordítottak a cápauszony-kereskedők ezekre az uszonyokra megkülönböztetett figyelmet? Három hónapos nyomozás után, már mi is tudjuk az okát.
Ezek a cápauszonyok és zsákjuk a bizonyítékai annak, hogy a legnagyobb brazil halkereskedő cég, az Amazon Catfish Ltd szállítmányából származnak,
Brazíliában a hatóságok már régóta felfigyeltek gyanús személyekre, akik a helyi, „önellátó” halászokat csúcstechnológiai berendezéssel látták el, hogy azok könnyebben rátalálhassanak a cápák szaporodási területeire. Nőstény pörölycápákat a meg nem született kicsinyeikkel, újszülötteket és fiatal egyedeket irtottak ki szisztematikusan, Brazília hatalmas partvonala mentén, hogy az „újszülött” cápauszony iránti keresletet kielégítsék. Hogy a brazil hatóságok harcoljanak ez ellen, életbe léptettek egy törvényt, amely szerint illegális kifogni bármilyen kalapácsfejű cápát, amelynek mérete nem éri el a 60 cm-t. Sajnos Brazília földrajzi adottságaiból adódóan, a hatalmas kiterjedésű partvonal nem teszi lehetővé, hogy a törvény betartását hatékonyan felügyelni tudják. Ezért Brazília javaslatot tett a CITES felé, a Csipkés pörölycápa felvételére a CITES II. számú függelékébe. Ők azonban nem ismerik elég jól a CITES kategóriáit, a II. számú függelékben történő felsorolás nem elegendő ahhoz, hogy megszüntesse ezt a brutális iparágat.
Hol van cápauszony-piac? A kinai újév tiszteletére, különleges menüket állítottak össze Dél-Kelet-Ázsiában, „duplán párolt, luxus babycápa-uszony” elnevezéssel. Tekintélyes szállodákban, mint például a Miramar lánc szállodáiban, vagy a Singapore Island Country Clubban, a közönyös vendégek bevacsorázhattak a „babycápa-uszonyból”.
A cápauszony-kereskedők tudják, hogy ezek a kis cápauszonyok illegálisan kerültek hozzájuk, és most ez a leleplezés komoly gondot okozhat számukra.
„Nemzetek közötti, vadvilág elleni bűncselekmény”
Miért is aggódnának a cápauszony-kereskedők hirtelen, az illegálisan szerzett cápauszonyok miatt? Éveken keresztül illegálisan lemészárolt cápák uszonyaival kereskedtek. A környezetvédő szervezetekkel párhuzamosan, más szervezetek is elkezdtek aggódni a nemzetközi vadkereskedelem miatt, de teljesen más okból kifolyólag. 2012 júliusában – nem sok publicitást kapva – az ENSZ megalakította International Consortium on Combating Wildlife Crime (ICCWC – Nemzetközi konzorcium a vadvilág elleni bűncselekmények felszámolására) hogy felvegyék a harcot a nemzetek közötti, vadvilág elleni bűncselekmények ellen. Ennek a koalíciónak a tagjai: CITES, INTERPOL, World Bank, World Customs Organisation és az ENSZ drog és bűncselekmény ellenes osztálya. 2012 novemberében Hillary Clinton külügyminiszter az USA teljeskörűség támogatását ajánlotta fel, a nemzetek közötti, vadvilág elleni bűncselekmények felszámolásához.
Nemzetközileg illegális hasznot húzni egy „más országban elkövetett bűncselekményből”.
A cápauszony-kereskedőkön kívül, nagyrészt mindenki észrevétlen tud maradni. A cápauszony-vadászok megsértik a saját, nemzeti törvényeiket is, ugyanis, még azon nemzetek, melyek nem tiltják magát a cápauszony-vadászatot, törvényileg tiltják a cápauszonyok értékesítését és szállítását más országok számára. Ebből kifolyólag, az újszülött cápák száradó uszonyai a hongkongi tetőkre illegálisan kerültek, és bárki, akik részt vett, vagy bármilyen módon érintett szállításukban, értékesítésükben vagy feldolgozásukban, közvetett módon bűntárssá vált ebben a bűncselekményben.
Bárki, aki érintett volt ebben a kereskedelemben, a logisztikában részt vevő légitársaságtól, vagy a szállítmányozó cégtől kezdve, a hoteleken és éttermeken keresztül, ahol felszolgálták ételként, és végül azok a közönyös fogyasztók, akik hajlandóak elfogyasztani – fel kell mérniük, hol van a határa a lojalitásuknak, támogatni a szervezett bűncselekményt vagy szembeszállni az ellen.
Azt nem jelenthetjük ki kategórikusan, hogy minden cápauszony törvénytelen, nehéz megállapítani és bizonyítani, mely országból származnak, továbbá számos országban, ahol folyik cápauszony-vadászat, eltérőek a nemzeti törvények a cápák fogva tartását és/vagy kereskedelmét illetően, ezért azt állítjuk, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy a cápauszony olyan országból érkezett, ahol illegálisan mészárolták le a cápákat.
Törvényi szempontból nincs gyorsabb mód, hogy tovább gazdagítsuk ezeket a bűnözőket, mint szemet hunyni az aljas kereskedelmük felett.
Tudományos ökológiai szempontból, nincs gyorsabb mód, hogy kipusztítsuk egy faj következő generációját, mielőtt annak esélye lenne a szaporodásra.
Elegendő információval rendelkezünk, most már itt az idő a cselekvésre!