CITES – fókuszban a cápák?

Gary Stokes – Sea Shepherd Hong Kong – kommentárja

A CITES konferencia bejárata

A CITES konferencia bejárata

2013. március 11-e – micsoda nap. Az utóbbi hetet a CITES CoP16 konferenciáján töltöttem Bangkokban. Ez volt az első alkalom, hogy a Sea Shepherd képviselőjét meginvitálták, nemzetközi NGO megfigyelői státuszban, és nagyon nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy én képviselhettem bolygónk leghatékonyabb tengervédő szervezetét.

Sokan nem örültek a jelenlétünknek, de ez is csak azt igazolta, milyen eredményesek is vagyunk óceánjaink vadvilágának védelmében. És csak örülünk, ha ez felbőszíti mindazokat, akik hasznot akarnak húzni a halálból és természet lerombolásából.

Március 10-e figyelemre méltó volt. Minden javasolt cápa és rája faj felkerült a CITES II. függelékébe.

Faj                                                        IGEN               NEM        TARTÓZKODÁS
Óceáni fehérfoltú cápa                      92                    42                    8
Csipkés pörölycápa *                        91                    38                    8
(* és a vele rokonságban álló Nagy pörölycápa, valamint a Közönséges pörölycápa)
Heringcápa                                          93                    39                    8
Nagy ördögrája                                   96                    23                    7

De mit is jelent ez? 

A CITES egy olyan egyezmény, amely a veszélyeztetett állat és növény fajok kereskedelmét kontrollálja, amelyekről a tudósok megállapították, hogy nemzetközi kereskedelmük révén az adott faj a kihalás szélére került vagy kerülhet. A CITES nem mondja ki, hogy mely faj veszélyeztetett és melyik nem, ők csak megfogadják a szakértői javaslatokat és prezentálják a résztvevő országok delegációi felé, ami után szavazás dönt arról, hogy szükséges-e bármilyen kontrollt vagy tilalmat alkalmazni az adott faj nemzetközi kereskedelmére. A résztvevő delegációknak meg kellene hallgatni a tudományos tényeket és érveket, de sajnálatos módon az utóbbi években a tények és érvek sokkal inkább a kereskedelmi értékekről, az emberek bevételeiről és életmódról szólnak.

A CITES-nek különböző szigorítási szintű függelékei vannak az állatfajok kereskedelmére vonatkozóan.

I. Függelék: A kihalással fenyegetett fajok, melyekre nemzetközi kereskedelmi tilalom érvényes, kivétel, ha az import nem kereskedelmi, hanem például tudományos kutatás céljából történik. Ezen kivételes esetek ürügyén a kereskedelem megvalósulhat, amennyiben a hatóságok kiadják az export és az import engedélyt, vagy újra-kiviteli bizonyítványt állítanak ki.

II.Függelék: Azon fajok listája, amelyek nem közvetlenül állnak a kihalás szélén, de oda kerülnek rövidtávon, amennyiben a nemzetközi kereskedelmüket nem kontrollálják szigorúan. Ide tartoznak az úgynevezett hasonló fajok, melyek a kereskedelmi forgalomban úgy bukkanhatnak fel, mint az eredeti faj. A II. függelékben szereplő fajok nemzetközi kereskedelmét, export- vagy újra-kiviteli engedély révén lehetővé tehetik a hatóságok. Ebben az esetben import engedély nem szükséges.

Ezért tehát, a II. függelékben szereplő fajok egyedeit gyakorlatilag következmények nélkül meggyilkolhatják bármelyik országban, hacsak az adott ország nem határoz meg rájuk vonatkozóan nemzeti törvényeket.

az Óceáni fehérfoltú cápák védelmére vonatkozó szavazás

az Óceáni fehérfoltú cápák védelmére vonatkozó szavazás

Mit jelent ez a cápákról szóló szavazások esetében?

A szavazatokat elfogadták, de ez még nem végleges, újra tárgyalhatják az eseteket a plenáris üléseken. Ahogy a heringcápa esetét múlt évben, első körben elfogadták, majd újraszavaztatták, és akkor már nem kapott elegendő szavazatot, így nem került a védett fajok listájára.
Nincs tehát még okunk ünneplésre.

A heringcápákra vonatkozó szavazás

A heringcápákra vonatkozó szavazás

Miért történhet újra-szavazás?

Mert bizonyos országok és korrupt NGO megfigyelők esetlen nem elégedettek a jelenlegi eredményekkel, speciálisan Japán, Kína, Szingapúr, Kambodzsa és Guinea. És egész biztosan elő vannak már készítve a csekk-könyvek, melyekkel keményen dolgoznak néhány nemzet delegációjának megpuhitásán, hogy azokat megvásárolva fordítsanak a szavazatokon. Van az a pénz, amiért a plenáris üléseken újra-szavaztatják az eseteket.

Tehát ez egy jelentős lépés a helyes irányba – a hosszú úton a cápák védelmében. Nem akarok ünneprontó lenni, csak reálisan mérem fel a helyzetet. 18 hónap áll a nemzetek hatóságainak rendelkezésére, hogy felkészítsék a halászati hivatalaikat és a határőrségüket. De a valóság az, hogy a cápákat továbbra is hatalmas mennyiségben fogják gyilkolni, és a legtöbb mészárlás a nyílt tengereken/óceánokon zajlik, ahol roppant limitált a törvények betartatásának kényszerítő ereje.

Ennek ellenére a CITES listájára kerülés valamelyest segíteni fog a cápáknak, hiszen számos nemzet adoptálja a CITES irányelveit a nemzeti halászati programjában. Több ország tiltja a cápák mészárlását, és amint a cápavadászat és/vagy cápauszony-vadászat illegálissá váli, mi már dolgozhatunk azon, hogy a törvényeket végrehajtassuk!

A Sea Shepherd Conservation Society ellenzi az illegális cápamészárlást a nyílt tengereken és a törvényes kereteken belül eljárva tartatja be a törvényeket. Amint a cápák védelmét törvénybe iktatják, együttműködhetünk a helyi kormányokkal, hatóságokkal, de akár függetlenül is kényszeríthetjük a törvények betartását. Klasszikus példa Galápagos esete, ahol az Ecuadori rendőrséggel és a Galápagos Park Őrséggel működünk együtt az illegális halászat és az illegális cápauszony-vadászat felszámolásán.

Bízzunk benne, hogy a szóban forgó cápafajok valóban felkerülnek a CITES függelékébe, de ne feledjük, hogy a cápák védelme ezzel nem ér véget, még hosszú út áll előttünk.

Állófogadás a konferencia szünetében

Állófogadás a konferencia szünetében

A brazil "Divers For Sharks", szervezet a cápák védelméért

A brazil „Divers For Sharks”, szervezet a cápák védelméért

Gary Stokes CITES belépjője

Gary Stokes CITES belépjője