Kardszárnyú delfin-rabszolga tartálya felülről, hogy a szerencsétlen teremtmény és a tartály arányait értelmezni tudjuk…

Nagyon sokan azért látogatnak a Sea Worldbe, hogy láthassák minden idők leghíresebb Kardszárnyú delfinjét, „Shamu”-t. Annak ellenére, hogy az eredeti „Shamu” http://en.wikipedia.org/wiki/Shamu 6 éves fogság után 1971-ben meghalt, mégis a Sea World védjegyévé vált. Napjainkig 140 Kardszárnyú delfin http://hu.wikipedia.org/wiki/Kardszárnyú delfin halt meg fogságban, és jelenleg 45 egyed él különböző delfinrabszolgatartó-intézményben. Ezek közül az áldozatok közül 26 jött létre mesterséges megtermékenyítés révén; míg 19 fő szabadon született, akiket a természetből raboltak el.

Néhány tudós szerint az átlagéletkor a szabadon élő hím orcáknál kb. 30 év, a nőstényeknél kb. 50 év; míg mások arra a következtetésre jutottak, hogy az átlagos életkor a hímek esetében kb. 50 év, a nőstényeknél pedig kb. 90 év. Abban azonban egyöntetűen értenek egyet, hogy a fogságban tartott orcák – nemtől függetlenül – átlagéletkora nem magasabb, mint 20 év!

Az a tény, hogy a Kardszárnyú delfinek élettartama fogságba töredéke a természetes átlagéletkoruknak, heves vitákat gerjeszt a delfineket fogságban tartó és a delfinek szabadságáért és védelméért küzdő felek között. Az állatvédők úgy vélik, hogy a Kardszárnyú delfineket kizárólag a látogatók szórakoztatásáért és a profitért tartják fogságban, nem pedig a cetek tanulmányozása céljából.  Továbbá meggyőződésük, hogy bárminemű – orcákkal kapcsolatos – tudományos kutatást, tanulmányozást a cetek élőhelyén kell elvégezni, nem pedig egy delfinrabszolgatartó-intézmény tartályában.

A következő súlyos ellentét a vadonban született, és onnan elrabolt egyedek miatt állandósult a két fél között. A Kardszárnyú delfinek családokban élnek, mely leginkább az emberi családmodellre hasonlít, erős kötődéssel és érzelmek széles skálájával. A súlyos lelki és fizikai trauma, ami a családtagjaiktól történő erőszakos elszakítás során ezek a csodálatos teremtmények elszenvednek, nagyon heves vitákat vált ki.

Az internet térhódítása előtt, amikor az információ csak nagyon lassú csatornákon, akadozva áramlott, a közvélemény keveset tudott a fogságban tartott Kardszárnyú delfinek sorsáról. Egyszerűen élvezték a nagytestű delfinek által előadott mutatványokat a különböző tengeri parkokban, mint pl. a Sea World-ben. Azonban most, hogy az információ mindenki számára szabadon elérhető a világhalón, a világ közvéleménye felfigyelt a Kardszárnyú delfin rabszolgákra, akik kénytelenek természetellenes körülmények között, tartályokban vegetálni. Számos incidens történt az elmúlt években, melyek nyomán rengetegen megkérdőjelezik az orcák fogságban tartásának létjogosultságát. Ilyen események a balesetek, betegségek, sikertelen mesterséges megtermékenyítés, korai halálozás és agresszív támadások a fajtársak, az idomárok és látogatók ellen.

Az idomárok és fajtársak ellen elkövetett agressziók száma gyors növekedésnek indult az elmúlt néhány évben. Megállapítható, hogy ez a természetellenes tartási viszonyok miatt kialakuló mentális és fizikai egészségkárosodás miatt történik. A szabadon élő Kardszárnyú delfinekkel összehasonlítva, a fogságban tartott orcák viselkedése szignifikánsan eltérő. A szerencsétlen teremtményeknek nemcsak a tartályuk mérete nem hasonlítható össze a természetes életterükkel, de ürességével {víz és az átláthatóságért hozzáadott vegyszerek} is maximálisan különbözik a növényektől és élőlényektől hemzsegő tengerektől, óceánoktól. Nem véletlen a gyakori mentális és fizikai megbetegedés. A természetes mozgásigényük és sebességük lelassul az apró tartály kék falai között. A tudósok egy része arra figyelmeztet, hogy a tartályok változatosságának hiánya nemcsak az aktivitást csökkenti, de károsan hat az orcák viselkedésére is.

A Kardszárnyú delfin rabszolgák egészségügyi problémájának egyik oka a vízminőség. Annak ellenére, hogy a tengeri parkok egy részébe közvetlenül a tengerből/óceánból szivattyúzzák a vizet, azt megtisztítják a mikro- és makro tengeri élet minden formájától és klórt adnak hozzá, sőt gyakorta ózonnal kezelik, hogy minden baktériumot eltávolítsanak belőle. Az így előállított víz természetellenes az orcák számára.

A tudósok úgy vélik, hogy a mesterséges hangok is megbetegítik a fogságban tartott Kardszárnyú delfineket. A víz áramoltató szivattyú állandó ütemes hangja, a mutatványok közben üvöltő zene, az ujjongó, tapsoló tömeg zaja, mind-mind zavarják a rendkívül érzékeny hallású orcák természetes echolokációját, és károsan hatnak a kommunikációs képességükre.

Az orcák etetése szintén erősen megkérdőjelezhető. A természetes közegükben zsákmányaik között szerepelnek a cápák, halak, tintahalak, bálnák, fókák, teknősök, polipok, pingvinek és a sirályok egyaránt. Ezzel szemben, a delfinrabszolgatartó-intézményekben vitaminokkal beinjekciózott fagyasztott halat kapnak.

Az állatvédők szerint ezeknek az intelligens teremtményeknek a családjuk köréből történő elrablása és elszállítása a delfinrabszolgatartó-intézménybe – rendkívül kegyetlen, traumatikus eljárás. Aztán, az átélt szörnyűségeket azzal tetézik, hogy a szerencsétlen áldozatot idegen fajtárs/fajtársak vagy más delfinfajok mellé helyezik a tartályokba. A tartály szűk térében, ellenszenv vagy konfliktus esetén nincs hova elmenekülni.

Úgy tűnik, hogy most, hogy a nyilvánosság számára az információk széles körben elérhetőek, már történnek lépések a fogságban tartott Kardszárnyú delfinek visszavadítása és szabadon engedése ügyében. Számos rabszolgatartó-intézmény nem vásárolja már őket és az érdeklődés az orcák által bemutatott mutatványok iránt jelentősen csökkent az elmúlt években. Az üzentetünk az iparág számára, mely Kardszárnyú delfin rabszolgákat használ profittermelésre: minket nem szórakoztat a fogságban tartott orcák mutatványa; mi a természetes közegükben, a természetes viselkedésüket akarjuk megismerni.

Forrás: https://www.facebook.com/captivitykills

A rabság gyilkol és megaláz! Ne légy naiv! Ne légy közönyös!
Ne látogass delfinrabszolgatartó-létesítménybe!
https://www.facebook.com/Delfinmosoly.DolphinSmile