Paul Watson Kapitány kommentárja

Paul Watson Kapitány 2013.január, a Steve Irwin fedélzetén. Operation Zero Tolerance

A Sea Shepherd három hajóján, 101 fős legénység avatkozik be a veszélyes, de minden törvények feletti japán bálnaorvvadászok törvénytelen tevékenysége ellen. Ennek a 101 önkéntesnek az életéért nem túlságosan aggódik az ausztrál kormány.

Az ausztrál kormány több millió AUD-t fordított már bajba jutott turisták és vitorlázók megmentésére, de gyakorlatilag semmit a térség ökológiai integritásának megőrzésére.

A Sea Shepherd legénységét gyakran kritizálják a fotelharcosok, hogy „nem szakképzettek”, „önfejűek”. Egy évtizede járnak a Sea Shepherd hajói az Antarktiszi vizekre, és hajóinkon nem történt baleset és nem halt meg senki, továbbá soha nem kértünk mentési segítséget, mert jég közé szorultunk. Pedig a Sea Shepherd hajói szorultak már a jég fogságába, de türelemmel és gyakorlattal mindig önállóan, asszisztencia nélkül találtuk meg a kiutat.

A Sea Shepherd-nek lett volna szüksége asszisztenciára, amikor az egyik hajónkon átgázolt az illegális japán bálnavadász-flotta egyik tagja és teljesen megsemmisítette azt. De az ausztrál kormány válasza mindig ugyanaz: „A Sea Shepherd egyedül van ott lent délen, csak magára számíthat, mi innen semmit sem tudunk tenni.”

Az Akademik Shokalskiy

Karácsony előtt az Akademik Shokalskiy orosz hajó, turistákkal a fedélzetén az Antarktiszi jég fogságába esett. Mentésére azonnal három nemzet kormánya – ausztrál, kínai és francia – indított jégtörő hajót. Mindannyian tudják, hogy az Akademik Shokalskiy nem volt és nincs valós veszélyben, de mégis elindították a jégtörő hajóikat, mert tartottak attól, hogy megvádolják őket tétlenséggel.

Az Akademik Shokalskiy soha nem volt veszélyben, egyetlen dologra van szükségük, ez pedig a türelem. Széleskörű arktiszi és antarktiszi navigációs gyakorlattal (9 antarktiszi és 6 arktiszi – Labrador térsége) rendelkezem. Számos alkalommal szorultunk jég közé, különböző okokból, és lassan, egyszerűen mindig megtaláltuk a kivezető utat. Az Akademik Shokalskiy nincs és soha nem volt veszélyben. Jég-osztályos (nem jégtörő, de jégbiztos) besorolású hajótestét nem zúzhatja szét a nyári jég.

Az Antarktisz térségében jelenleg kora nyár van, a Commonwealth Bay jégtáblái szabadon fogják engedni a hajót. Ha február vége vagy március lenne, akkor lenne ok aggodalomra, de ezekben a hetekben nincs, az időjárás változásával az Akademik Shokalskiy segítség nélkül útnak indulhat.

A jégtörő hajók küldése csak a befolyt adók és források pazarlása és felfüggesztése azon feladatoknak, amiket ezen hajók éppen végeztek. Az Akademik Shokalskiy utasainak nincs más dolguk, mint élvezni Antarktiszi kirándulásukat tudván, hogy évtizedeken keresztül mesélhetnek ennek az utazásnak a „megpróbáltatásairól”. Az orosz hajó kb. 100 tengeri mérföldre (185 km-re) keletre áll a francia Dumont D’Urville bázistól, és kb. 1.500 tengeri mérföldre (2.800 km-re) délre a tasmániai Hobart-tól.

Nem teljesen világos, ha Ausztrália jégtörő hajót tud küldeni, hogy megmentsen egy hajót, amely nincs veszélyben, akkor miért nem tud küldeni egy hajót, amely Ausztrália Antarktiszi felségvizeit felügyelné és az ott zajló illegális bálnamészárlás ellen avatkozna be.

A kommetár aktualizálva a Reuters hírügynökség hírei alapján:
az Akademik Shokalskiy utasait (tudósokat és turistákat) a kinai jégtörő hajó helikoptere, a Snow Dragon transzferálta át az ausztrál jégtörő hajóra az Aurora Australis-ra. Az Aurora Australis január közepén érkezik a tasmániai Hobart-ba, míg az orosz hajó személyzete kivárja, hogy az Akademik Shokalskiy kiszabaduljon a jég fogságából és folytathassa útját, immár kikötőbe.

A jégtáblák között töltött napokat az utasok filmnézéssel, képzéssel (tengerész-csomók kötése, nyelvek, jóga és fotózás) töltötték, az újévi vacsora és italok mellé dalt komponáltak kalandjukról.