A Bálnák Háborúja újra kezdődik – Japán megerősített flottát küld az Antarktisz térségébe

Paul Watson Kapitány

Paul Watson Kapitány a Sea Shepherd fennállásának eddigi 34 éve alatt közel 350 utazást tett a bálnák és más tengeri élőlények védelméért. Most a nyolcadik Antarktiszi kampányában 3 hajót indít, hogy üldözze és zaklassa a japán „tudományos” bálnavadász-flottát. Agresszív, mégis erőszakmentes fellépést ígér, miközben a tavalyi év kudarcba fulladt „tudományos” bálnavadászati szezonja (a Sea Shepherd radikális fellépése ötödére redukálta a tervezett vadászati kvótájukat) miatt a japán kormány fegyveres kísérő (hadi?) hajóval kívánja biztosítani a flotta nyugalmát.

„Megfelelő biztonsági intézkedések mellett, ismét el fogjuk indítani a „tudományos” bálnavadász-flottát.” – mondta Michihiko Kano, a halászati miniszter.

Mindkét (a Sea Shepherd és a japán „tudományos” bálnavadász) flotta úgy kalkulál, hogy már Karácsony előtt egymásra fognak találni az Ausztráliához tartozó, 1986 óta Antarktiszi Bálnavédelmi Területen, és legalább 12 héten át fognak konfrontálódni egymással. A bálnavadászok és a bálnavédők egyaránt rendelkeznek helikopterrel és vízágyúval. A Steve Irwin speciális, mobil „vaskerítéssel” van felszerelve, megakadályozandó az esetleges japán hajóelfoglalási kísérleteket. A legénység a szokásos, undorító szagú vajsav-bombákat és bűzbombákat fogja bevetni, ha egy bálnavadászhajó kerül a közelébe. Mindkét flotta számít az éles média és diplomáciai csatározásra, csakúgy, mint a veszélyes, közvetlen fizikai összecsapásra a nyílt óceánon egyaránt.

Ausztrália volt az első, aki megkezdte a diplomáciai csatát ezen a héten, amikor elítélte Japánt, és követelte, hogy ne engedjék a bálnavadász-flottát kihajózni a japán kikötőből. A japán bálnavadász-program világszerte aggodalmat és elutasítást kelt, mondta az ausztrál külügyminiszter, Kevin Rudd. Ausztrália a múlt évben a nemzetközi bíróság elé vitte Japánt, amiért az a bálnavadászatot tiltó nemzetközi egyezményt kijátszva, a tudomány leple alatt mészárolja a bálnákat.

„Kevés ember tudja elképzelni, – mondja Paul Watson Londonban, mielőtt elindulnak az Antarktisz térségébe – hogy ez az ódivatú óceáni háború milyen piszkos is, ütközésekkel, bombázásokkal és süllyesztéssel. A színhelyek néhánya mintha a II. Világháborúból bukkanna elő, ahol egyszerre akár 7-8 vízágyús küzdelmet folytató hajó manőverezik egymás ellen. Természetesen mindenki (turista-, és halászhajók és kutatóállomások) készségesen segít bennünket a flotta koordinátáival.”

Bár az Interpol körözési listáján szerepel, mint Japán által öko-terrorizmussal vádolt bűnöző, Paul Watson azt állítja, a törvény az ő oldalán áll. „Mi nem demonstrálunk, hanem beavatkozunk. Nem szemtanúk vagyunk, hanem mindent elkövetünk, hogy megakadályozzuk a bűncselekményt” – mondja.

Paul Watson néhány évvel ezelőtt még kevéssé volt ismert Európában, mára azonban a Discovery Chanel reality sorozata, a Bálnák Háborúja széria révén igazi sztárrá vált. Annak ellenére, hogy a sorozatot sokan kritizálják, mondván több benne a show-elem, mint a dokumentációs-tartalom – a sorozat megháromszorozta a csoport tagságát és bevételeit.

Paul Watsonnak vannak kritikusai. A South Park animációs sorozat egyik epizódjában vadul gúnyolják és a Greenpeace-szel fennálló éles vitái miatt a két szervezet nem kommunikál egymással.

„A Greenpeace nemzetközi igazgatójának, Kumi Naidoonak a Vöröskeresztet kellene működtetnie. Ő nem környezetvédő, hanem egy apartheid-ellenes szervező, akinek meggyőződése, hogy a bolygó megőrzésének egyetlen útja a szegénység megszüntetése. De az tény, hogy arra egyszerűen nincs elég forrás. Miért nem akar ő egy pozíciót az Oxfamnál vagy a Vöröskeresztnél? Úgy tűnik, a Greenpeace elvesztette az egykor saját számára kijelölt irányt.” – mondta Paul Watson.

Paul Watson rendszeresen kifejti meggyőződését, miszerint a bolygónk szempontjából a férgek és rovarok sokkal fontosabbak, mint az emberek. „Tekintsük a bolygót egy űrhajónak, ami 500 km/másodperc sebességgel száguld. A bioszféra biztosítja a levegőt és a hőmérsékletet számunkra (emberek), de nem mi vagyunk a legénység azon a járművön. Mi csak utasok vagyunk, akik elfoglaltak vagyunk önmagunk szórakoztatásával, de a személyzet a baktériumok, a férgek és a halak, amiket mi kiírtunk. Kiírtjuk őket, aztán a dolgok szétesnek magunk körül, pedig ők fontosabbak, mint mi vagyunk. Ha a halak kihalnak, elpusztul az óceán, és ha az bekövetkezik, akkor az emberiség is kihal. Mi nem tudunk élni nélkülük. Képességük által, hogy a környezettel összhangban tudnak élni, a csótányok tulajdonképpen intelligensebbek nálunk.”

„A túlnépesedés a Föld erőforrásainak tekintetében a legnagyobb probléma.” – mondja Paul Watson. „A jelek szerint, bolygónk nem képes 1 milliárd embernél többet eltartani. A túlnépesedéssel szemben nem lehet megvédeni a Földet. Talán valami hihetetlenül fantáziadús, értelmes személy rátalál a megoldásra. De jelenleg ott tartunk, hogy 4 kontinens minden tartalékát kiaknáztuk, ezért jutottunk ide, hogy ennyi fajt taszítottunk kipusztulásba. A katasztrófa elkerülhetetlen lesz, de erről egyelőre hallgatunk.”

Több ezren vannak a várólistán, országok tucatjaiból, hogy Paul Watson Kapitánnyal tarthassanak, aki büszkén hangsúlyozza, hogy a Sea Shepherd 34 éves fennállása alatt soha senki nem sérült meg, pedig a kampányok veszélyes helyzeteiben résztvevő önkéntesei „amatőrök”.

„Igen, a legénységünk amatőrökből áll, azaz nem professzionális szakemberek, de éppen ezért bennük sokkal nagyobb az elővigyázatosság. Időnként a profik kerülnek bajba, mert magabiztosságuk óvatlansággal párosul. Számomra a szenvedély fontosabb a professzionalizmusnál.”

„The Guardian” / John Vidal riportja