A319/es Airbus

Donna Petrachenko – az International Biodiversity and Sustainability vezető tanácsadója és egyben az ausztrál delegáció vezeetője a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács konferenciáin – bejelentette, hogy az egyetlen felügyeleti repüléshez bérbe vett A319-es típusú repülőgép bérleti költsége 93,248 AUD-ba került, a további költségeket, mint a legénység bérét és egyéb kapcsolódó kiadásokat nem hozták nyilvánosságra.

Az előirányzott teljes költségvetés a felügyeleti repülésekre 300.000 AUD, ami az első repülés költségét figyelembe vévée, már csak és még maximum 2, azaz két repülést tesz lehetővé a bálnavadászati szezonban. A kormány semmilyen magyarázatot nem közölt, hogy miért történt csak egyetlen repülés 2014. 02. 26-ig!

A 2013. 12. 26-án jégtáblák közzé szorult orosz jégtörő turista hajó mentésére az ausztrál kormány állitólag 1,800,000 AUD-t költött.

Siddharth Chakravarty Kapitány – Steve Irwin azt mondta: „Az ausztrál kormány elkötelezettsége a Déli-óceán bálnáinak védelme iránt roppant gyenge. A felügyeleti program teljes költségvetését elosztva a japán bálnaaorvvadász-flotta 1.035 főnyi, fenyegetett és védett státuszú bálnára szóló vadászati kvótára, az mindössze 289,86 AUD/bálna. A Sea Shepherd-nek csak az üzemanyag költsége négyszer több, mint az Abbot kormány bálnavadászatot megfigyelő programájának költség-előirányzata.”

Szerdán, az ausztrál légierő vezetője, Geoff Brown megkérdőjelezte a felügyeleti program hitelességét a szenátusi meghallgatáson: „Az [Airbus] A319-es típusú repülőgép nem alkalmas erre az Antarktiszi bálnavadászat felügyeletére.”

A Bob Barker második éjszakai támadás alatt

Peter Hammarstedt Kapitány – Bob Barker kijelentette, „Hunt miniszter úr azt állitotta, hogy a felügyeleti repülések sokkal hatékonyabbak lesznek, mintha hajót küldenének, ugyanakkor az egész, három hónapos bálnavadászati szezonra mindössze 3 repülést lehetővé tévő költségvetést irányzott rá elő. A hajóm már elszenvedett két provokálatlan, indokolatlan támadást és a beigért repülőgép nem volt jelen egyik alkalommal sem. Japán úgy gondolja, hogy félre tud állitani, ha összezúzza a hajómat – miközben mi az ausztrál emberek akaratát érvényesitjük, csak mert senki nincs itt, aki felügyelné, amit elkövetnek. Az ausztrál parti őrség hajója megakadályozhatta volna a kegyetlen és indokolatlan támadásokat, de az ausztrál kormány nem tett semmit.

Kedden, Peter Hammarstedt Kapitány nyilt levélben fordult Hunt miniszter úrhoz, kifejezve csalódottságát az ausztrál kormány tétlensége miatt, amivel az szemet huny a japán bálnaorvvadász-flotta támadásai ellen a Sea Shepherd hajói és azok fedélzetén lévő ausztrál állampolgárok ellen. A levelet a japán szigonyágyús hajók második éjszakai támadás-sorozata után fogalmazta meg, amikor is a három szigonyágyús hajó kb. 33 alkalommal vágott át a Bob Barker előtt, acélkábeleket vontatva, hogy megrongálja hajónk propellerjét, miközben fényszórókkal vakitotta el a Bob Barker navigációs termét.

És egyelőre Hunt miniszterúr nem válaszolt a nyilt levélre.

Az ausztrál kormány felügyeleti repüléseinek adatai továbbra is bizalmasak maradhatnak, és jelenleg nincs arra utaló jel, hogy a kormány nyilvánosságra fogja-e hozni „megfigyelési programjuk” hatékonyságát. Továbbá, Malcolm Thompson, a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára – a minisztériumé, amely a felügyeleti járatokat kezdeményezte, kijelentette, „nincs is róla tudomása, nemhogy megosszon” információkat a felügyeleti repülésről, mely az Ausztál Határőség személyzetével repül.

2013. júliusában Ausztrália a Hágai Nemzetközi Biróság elé állitotta Japánt, annak illegális bálnamészárlási tevékenysége miatt. Az ausztrál kormány talán nem akarná vállalni a törvények betartatását a kövekező szezonban, ha a Nemzetközi Biróság meghozza Ausztrália {a bálnák} javára a határozatát.