Paul Watson Kapitány

A 2011. március 11-i hármas tragédiában – földrengés, szökőár és nukleáris baleset – több százezer japán ember élete változott meg örökre.

Az emberek a világ minden tájáról azonnal és nagylelkűen támogatták USD-milliókkal Japánt, hogy a segítsenek a családtagjaikat elvesztetteknek, az otthon nélkül maradottaknak és az ország helyreállításában. A világ megmutatta gondoskodását és felelősségvállalást, de most 7 hónappal később még mindig több ezer család otthonának és az infrastruktúra jelentős részének helyreállítása folyik – kifejezetten – lassú ütemben.

Amikor az emberek a világ minden tájáról elküldték önzetlen és nagyvonalú adományaikat Japánba, jóhiszeműen azt feltételezték, hogy a japán kormány a befolyt összeget hiánytalanul a katasztrófa áldozatainak megsegítésére és a helyreállítási munkálatok elvégzésére fogja fordítani.

Amire ők – az emberek a világ minden táján – nem számíthattak, illetve amit nem feltételezhettek, hogy az adományok egy jelentős részét a japán kormány az illegális bálnamészárlás támogatására fogja fordítani az Ausztráliához tartozó, Antarktiszi Bálnavédelmi Területen. Mert pontosan ez az, amit a japán halászati hivatal tett a befolyt adományok jelentős részével! Ez egy iszonyatosan szégyenletes viselkedés, amellyel a japán kormány kifejezte égbekiáltó megvetését a világ nagylelkűsége iránt!

2011. október 21-én a japán kabinet javasolta 2.28 milliárd jen (több mint 29 millió USD) elkülönítését a katasztrófa leginkább sújtott térségének megsegítésére. Az összegre a japán halászati hivatal azonnal benyújtotta igényét, a „tudományos” bálnamészárlási program stabilizálásának céljából, azaz a japán bálnavadász-flotta védelmének biztosítására a Déli-óceánon.

Az indoklás szerint, az antarktiszi bálnamészárlásban részt vevő munkások közül néhányan a katasztrófa károsultjaivá váltak. Az igény azért került napirendre, mert a japán bálnamészárlási program már több mint 60 millió USD veszteséget generált. Ez tényszerűen azt jelenti, hogy a világ minden részéből érkező, nagyvonalú és önzetlen támogatásokat – ahelyett, hogy a földrengés és szökőár utáni helyreállítási munkálatokra fordítanák – arra fogják felhasználni, hogy megpróbálják megakadályozni a Sea Shepherdet a bálnák védelmében az Antarktiszi Bálnavédelmi Területen.

A japán kormány már elvégezte a közel 30 millió USD elkülönítését a bálnagyilkosok védelmére a Sea Shepherd ellen.

Több mint ironikus, amint ez a gazdag, gazdasági szuperhatalom úgy próbál fellépni a Sea Shepherd Conservation Society ellen, mintha mi egy velük háborúban álló nemzet lennénk. A japán miniszterelnök kijelentette, hogy „Japán nem hátrál meg és nem adja meg magát a Sea Shepherd-nek.”

Úgy tűnik,a korábbiakhoz képest is határozottan nehezebb kampány előtt állunk.

Az elképesztően magas költségvetéssel támogatott, felfegyverzett japán bálnavadász-flottával szemben a Sea Shepherd 3 hajójának nemzetközi önkéntesei folytatni fogják a bálnák védelmét.

Japánnak megvan a politikai hatalma, USD milliói, gyorsabb és nagyobb hajói, 4 bálnagyilkos jut minden egyes bálnavédőre – de nekünk van valamink, amivel ők soha nem rendelkezhetnek: bátor és szenvedélyes nemzetközi önkénteseink, aki készek kockáztatni életüket az ártatlan bálnák védelméért!

A Sea Shepherd nyolcadik bálnavédelmi kampánya – az Operation Divine Wind (Szent Szél Hadművelet) – az Antarktiszi Bálnavédelmi Területen, 2011. december elején fog kezdődni.