1699. július 13-án egy angol özvegyet, Felicity Comon-t a szomszédai boszorkánysággal vádoltak meg. Az akkori angol törvények szerint a Temzébe vetették, hogy megnézzék, képes-e úszni, vagy megfullad. Ha úszik, akkor az a bűnösségét bizonyítja, hiszen akkor Isten azért nem veszi magához, mert bűnös; de ha megfullad, akkor ártatlan. Mindazonáltal az angol törvénykezés “humánus” volt, hiszen engedélyezett egy második folyóba vetési kísérletet is 1699. július 19-én. Az özvegy szerencsétlenségére Isten ismét elutasította, hogy magához vegye, így az asszony ismét kiúszott a fogvatartóinak karjaiba. Visszavitték hát a Towerbe (London egykori híres börtöne), ahol december 27-ig tartották, majd 2 nappal karácsony utan élve eltemették, boszorkányság vádjával.

Erwin a Steve Irwin fedelzeten - Operation Waltzing Matilda

Taijiban ezen a héten a holland állampolgárságú Erwin Vermeulen-t tartóztatta le a Wakayama Prefektúrai rendőrség. Azzal vádolták meg, hogy a Dolphin Resort Hotel egyik alkalmazottját meglökte. Erwin tagadja a vádat, és egyetlen szemtanú sem jelentkezett, hogy igazolná a vadlójának a sztoriját.

Ezzel szemben, amikor néhány hete a dél-afrikai Rosie Kunneke-t támadta meg egy „halász” több tanú szeme láttára, mindkét felet kihallgatták, és az elkövetőt elengedték. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy a japán törvényeket kettős mérce szerint értelmezik, függően az „elkövető” állampolgárságtól és a cselekedet céljától egyaránt.

A japán jogszabályok szerint 23 napig tartható fogva anélkül, hogy megtörténne a vádemelés. Jelenleg nem látogathatják és még nem kapta meg a lehetőséget sem, hogy beszélhessen a holland követséggel. A rendőrség azt mondta, hogy 2 napon belül elengedik őt, amennyiben egyszerűen beismeri a bűnősségét.

Japanban egy szemely mindaddig bűnos, amíg ártatlansága bizonyítást nem nyer, és a japán bírósági perek kb. 98%-ban bűnösséget mondanak ki, mert az esetek többségében a 23 napos fogvatartás alatt vallomásra bírják a személyt. A döntés jogát meghagyják, hiszen az ügyvédhez való jogot a 23 nap után kapja meg a fogvatartott, egy olyan rendszerben, ahol vagy maga vállalja a bűnösségét, vagy 98%-os az esélye a bűnössé nyílvánításra és az elítélére. Ezért itt logikus bűnösnek vallani magát az embernek, és bűntudatot tanúsítani, mint kiállni az ártatlanságáért.

Nagyon valószínű, hogy azért esett épp a holland állampolgárságú Erwinre a választásuk, mert a Sea Shepherd hajói közül kettő is Hollandiában van regisztrálva, és holland zászló alatt hajóznak. Ez pedig egyfajta jelzés a holland hatóságok számára, hogy engedjenek a japán követeléseknek, azaz akadályozzák meg a Sea Shepherd fellépését az Ausztráliához tartozó Antarktiszi Bálnavédelmi Területen a japán illegális bálnavadászat ellen.

Erwin helyzete nem annyira drasztikus, hogy meg kellene fulladnia az ártatlanságát bizonyítandó, de megfigyelhető a hasonlóság az angol középkori és a jelen japán ítélkezés logikai rendszere között. Lefordítva az esetet: bizonyítek hiányában és csak egyetlen személy vádja alapján Erwin csak akkor szamíthat az “igazságra”, ha bűnösnek vallja magát. Ez természetesen a japánoknak fog bizonyítékként szolgálni, akik kétségbeesve próbálnak találni bármit az Öböl Őrei ellen, ami bizonyítaná veszélyes bűnöző mivoltukat.

Erwin elutasította, hogy beszéljen a rendőrséggel, mert ők nem a hivatalos procedúra szerint próbáltak eljárni vele szemben. Így őt akár a törvényes 23 napig is fogva tarthatják, vádemelés nélkül.

Erwint a lemészárolt delfinekkel való együttérzése erőszakmentes, és törvényes fellépésre késztette Taijiban, mely a rendőröket középkori igazságszolgáltatásra sarkallta az Öböl Őreivel szemben.

Tekintettel a védtelen delfinek kegyetlen és barbár mészárlására, Taijiban ez egyáltalán nem tekinthető meglepő fordulatnak.