1981. március: Paul Watson Kapitány és önkéntesei három óceáni kajakkal a Szt. Lőrinc folyó torkolatához eveztek, megsértve ezzel a feltételes szabadlábra helyezésének feltételét és több száz fókakölyköt fújtak le egészségre ártalmatlan kék festékkel. Paul Watson Kapitány 1980-as letartóztatása ellen fellebbezést nyújtottak be.
1981. április 6: A Sea Shepherd Conservation Society-t bejegyezték jótékonysági szervezetként Oregon államban.
1981. május: A Sea Shepherd II elindult első útjára, a virginiai Alexandriába, ahol felkészültek a szibériai szürkebálna-mészárlás elleni kampányra.
1981. június: A Sea Shepherd II átszelte a Panama-csatornát, majd Los Angelesben és Vancouverben hívják fel a figyelmet a szürkebálnák illegális mészárlására.
1981. július – augusztus: A Sea Shepherd II dokumentálta az illegális szovjet bálnavadászati tevékenységet Szibéria partvidékén, miközben a szovjet haditengerészet üldözte őket. Paul Watson Kapitány visszatért az USA-ba a bizonyítékokkal, melyet átadott a kongresszusnak.
1981. szeptember – december: A Sea Shepherd II Seattlebe érkezett, ahol adománygyűjtést tartottak, majd decemberben elindult Los Angelesbe.
1982. január: A Sea Shepherd Los Angelesből Honoluluba (Hawaii) indult, hogy felkészítsék az Iki-szigeten (Japán) zajló delfinmészárlás elleni beavatkozásra.
1982. március: Abból a célból, hogy elkerüljék a Sea Shepherd II legénységével a konfrontációt, a japán kormány tárgyalásra invitálta Paul Watson Kapitányt a helyi halászokkal. A tárgyalásra vele tartott az American Airlines kapitánya, Jet Johnson; Mina Fukuda az Air France légi kísérője, mint tolmács és a filmes Peter Brown. Három napon át tartó vitasorozat után az Iki-sziget halászai egyetértettek, hogy be kell szüntetni a delfinmészárlást a szigetükön.
1982. május: Megjelent az első, Paul Watson munkásságát bemutató könyv, a „Sea Shepherd, My Fight for Whales and Seals”. Írója Warren Rogers, a híres újságíró volt, az előszót Cleveland Amory írta. Ír önkéntesek kempingeztek az Inskea-szigetnél (Ír-tenger), hogy megakadályozzák az ír halászokat a szürkefókák (kúpos fókák) mészárlásában. Az önkéntesek közvetlenül a fókák között aludtak és sikeresen védték meg őket.
1982. június: A Sea Shepherd II visszatért Seattle-be (USA, Washington állam) és Vancouverbe (Kanada), hogy előkészítsék a Kanada keleti partvidékén zajló fókamészárlás elleni következő kampányt.
1982. szeptember: Paul Watson Kapitány és Tate Landis önkéntes sikeresen átúszták a Georgia szorost Naniamoból a Vancouver-szigeti Jericho Beachig. Korábban az 56 km-es távot még senki nem teljesítette, az úszással a kanadai fókamészárlásra hívták fel a figyelmet.
1982. szeptember: Jet Johnson Kapitány (egykori kanadai Air Force pilóta) vezette a repülőgépet, melyről Paul Watson és Carroll Vogel 16 ballon vörös festéket borított egy szovjet kémhajó fedélzetére. Minden ballonhoz egy orosz nyelvű üzenetet erősítettek, melyben a szovjetek bálnamészárlása ellen tiltakoztak. Egy amerikai vadászrepülőgép üldözőbe vette a Sea Shepherd gépét, de Johnson Kapitány sikeresen átmanőverezett a kanadai légtérbe. Hármuk közül csak Paul Watson Kapitányt tartóztatták le az incidens miatt, őt veszélyes légi manőverrel vádolták, annak ellenére, hogy nem ő volt a pilóta. A vádakat ejtették, amikor az oroszok nem jelentek meg tanúként a tárgyalásokon.
1982. október: Az ír fókavadászat befejeződött. Az ír kormány törvényt hozott a szürkefókák (kúpos fókák) védelmére az Ír-tengeren, ez kampányunk egyértelmű győzelmét jelentette.
1982. november: Sea Shepherd önkéntesek a skót Orkney-szigeten megakadályozták a szürkefókák (kúpos fókák) mészárlását. Legénységünk kitépte a vadászok kezeiből a puskákat és megakadályozták, hogy a hajók kiköthessenek a fókatelepeken. A sziget a szürkefókák (kúpos fókák) védelmi területévé vált.
1982. december: A Sea Shepherd elindult Vancouverből, mezőgazdasági és egészségügyi termékekkel Grenada számára. Az út során a hajó megállt Coos Bay-en, Oregonban, San Franciscóban, Los Angelesben és Laguna Beachen.
1983. január: A Sea Shepherd II másodszor haladt át a Panama-csatornán, útban Grenada felé, majd a szállítmány kirakodása után elindult a Maine állambéli Portlandbe. A legénység szemtanúja volt a St. George-i állatkertben uralkodó kegyetlen körülményeknek. Éjjel betörtek az állatkertbe és kiszabadították a főemlősöket. A majmokat, miután lenyugtatták őket, szabadon engedték a sziget dzsungelében. Azoknak, akik kritizálták a főemlősök kiszabadítását, Paul Watson Kapitány azt válaszolta, hogy a Sea Shepherd nem vitt majmokat Grenadába és önkéntesei nem elégednek meg azzal, hogy tétlenül nézik, az állatok szenvedését, ők teszik, amit tenniük kell, hogy enyhítsék a szenvedéseiket. Másrészről – mondta – az emberszabásúak nem tudnak nagyobb károkat okozni a szigeten, mint amit az emberszabású Homo sapiensek már eddig is tettek!
1983. február: A Sea Shepherd II elvégezte a fókavédelmi kampány végső előkészületeit Portlandben (Maine állam). Paul Watson Kapitány részt vett a Today Show-ban Jim Winters-szel (a kanadai kormány egyik tagjával) folytatott vitában.
1983. március: A Sea Shepherd II elzárta St. John kikötőjét (Újfunland) és 2 héten keresztül akadályozta a kanadai fókavadászflottát, hogy kijussanak onnan. Azután a Sea Shepherd II a Szt. Lőrinc folyó torkolatába hajózott és négy fókavadászhajót kikényszerített a grönlandi fókakölykök mészárlására kiválasztott területről.
1983. április: A Sea Shepherd II visszatért a térségbe, és ez alkalommal három fókavadászhajót űzött ki onnan. Az RCMP és a kanadai partiőrség egységei megrongálták és megszállták a Sea Shepherd II fedélzetét, az incidens során bevetettek könnygázt is, Nova Scotia északi jégmezején.
Paul Watson Kapitányt és 19 önkéntest letartóztattak, összeesküvéssel és a fókavédelmi törvény megsértésével vádolva őket, kiegészítve azzal, hogy a fókamészárlás helyszínét fél tengeri mérföldes távolságon belül nem közelíthették volna meg.
1983. június: A Sea Shepherd legénységét letartóztatták Perceben (Quebec), a fókavédelmi törvény megszegése miatt. A fókamészárlás politikai védelme tükröződött a kirótt büntetés szigorúságában.
Paul Watson Kapitány 15 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott a fókavédelmi törvény megsértése és összeesküvés miatt, további 6 hónapot jelentett, hogy fél tengeri mérföldön belül közelítették meg a fókavadászat helyszínét. Az összesen 21 hónapos börtönbüntetésre 75.000 USD bírságot is kiszabtak, és döntöttek a Sea Shepherd II elkobzásáról. Paul Watson Kapitány számára megtiltották, hogy az elkövetkezendő 3 évben a fókavadászat témájáról bárhol a világban, akár csak egyetlen újságíró számára is interjút adjon. 3 évre kitiltották továbbá 5 kelet-kanadai tartományból. Paul Pezwick hajómérnök 7 hónapos börtönbüntetést és 7.000 USD bírságot kapott, a többi önkéntest 3.000 USD bírságot kapott.
1984. január: 1984-ben a Quebec-i bíróság Paul Watson Kapitány, a legénység és a Sea Shepherd II javára döntött. A kanadai kormány fellebbezett a legfelsőbb bíróságnál. Annak eredményeként a Sea Shepherd II-t továbbra is lefoglalva tartották, átszállították Charlottetownba (Prince Edward-sziget, Halifax, Nova Scotia) a kanadai haditengerészeti támaszpontra.
1984. február: Hajó nélkül Paul Watson Kapitány és a legénység mozgástere csak a szárazföldre korlátozódott. A helyzethez alkalmazkodva, Paul Watson Kapitány „szárazföldi”, farkasvédő kampányt indított. Megalapította a „Friends of the Wolf” csoportot, és a farkasok kilövése ellen avatkozott be Brit-Kolumbia északi részén. Fort Nelson ellenséges városában Paul Watson Kapitány sajtókonferenciát tartott, melyhez parázs vitafórum kapcsolódott, 400 vadász és prémvadász részvételével, amelyről a nemzeti média beszámolt.
Paul Watson Kapitány és Robert Hunter publikálta a „Cry Wolf!” című könyvét, mely a farkasmészárlás elleni kampányok révén leleplezte a kormány farkasirtó programja mögött megbúvó korrupciót. A könyv előszavát Brit-Kolumbia egykori környezetvédelmi minisztere, Rafe Mair írta. A farkasvédelmi kampány generálta nyilvánosság lemondásra kényszerítette Brit-Kolumbia környezetvédelmi miniszterét, Anthony Brummettet, miután Paul Watson Kapitány nyilvánosan feljelentette őt korrupció vádjával.
1985. április: A kanadai legfelsőbb bíróság helyt adott a Quebec-i bíróság döntésének, és elrendelte a Sea Shepherd II visszaszolgáltatását a Sea Shepherdnek. Paul Watson Kapitány önkénteseket toborzott a hajó felújítására, és megkezdte az európai utazás előkészületeit.
1985. május: Sea Shepherd Conservation Society feljelentést tett a kanadai kormány ellen, a Sea Shepherd II-n bekövetkezett rongálások miatt, melyek a hajó 22 hónapos „védőőrizete” alatt következtek be.
1985. július: A Sea Shepherd II elhagyta Halifaxot, de további javítások elvégzése miatt megállt St. Pierreben és Miquelonban, mielőtt elindult Izlandra. Izlandon a Sea Shepherd II kézbesített egy figyelmeztetést az illegális bálnavadászati tevékenység beszüntetésére, azzal a felszólítással, hogy tegyenek eleget a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács korlátozásának. Amikor egy izlandi újság munkatársa megkérdezte, mit fog tenni a Sea Shepherd, ha Izland nem tesz eleget a felszólításnak, Paul Watson Kapitány azt válaszolta, hogy el fogják süllyeszteni az izlandi bálnavadász-flottát. A Sea Shepherd II-t rendőri felügyelet alá helyezték. A Sea Shepherd II-nek az volt a feladata, hogy feltérképezzék a kikötőt és a hvalfjorduri bálnafeldolgozó-gyárat, és nem mellesleg eltereljék a figyelmet a majdani valódi akcióról.
1985. augusztus: A Sea Shepherd II Izlandról a dán fennhatóság alatt álló Feröer-szigetekre indult, hogy fellépjen a gömbölyűfejű delfinek feröeri illegális mészárlása ellen. Paul Watson Kapitány és legénysége találkozott a feröeri miniszterelnökkel és figyelmeztette, hogy a Sea Shepherd Conservation Society kampányt fog indítani a térségben a gömbölyűfejű delfinek védelméért.
1985. szeptembertől decemberig: A Sea Shepherd II a Feröer-szigetekről Londonba indult, onnan pedig segélyszállítmánnyal Etiópiába. Paul Watson Kapitány és Bob Geldolf éveken keresztül dolgozott együtt egy alternatív újság, a Georgia Straightnél.
1985. december: A Londonból való indulás utána a Sea Shepherd II-t a francia Brest kikötőjébe utasították. A kereskedelmi tanács megváltoztatta bürokratikus szabályait, és az új szabályozás szerint mivel a Sea Shepherd II nem regisztrált teherszállító hajó, nem szállíthat segélyszállítmányt. Utasították, hogy rakodjon ki Plymouthban. Amikor Paul Watson Kapitány kérte a kereskedelmi tanácsot, hogy humanitárius segélyről lévén szó tegyenek kivételt, a hivatalnok azt válaszolta, soha nem tesznek kivételt. Paul Watson Kapitány emlékeztette a hivatalnokot, hogy a II. világháború alatt Dieppenél megsérült katonákat Angliába visszaszállító hajó sem volt regisztrált utasszállító hajó. A hivatalnok azt válaszolta, ha ő lett volna a vezető, akkor annak sem engedte volna meg utasok szállítását megfelelő regisztráció nélkül.