Csukabálna Anya és Gyermeke – a Nisshin Maru fedélzetén.
Photo: Australian Customs

Dél-Korea az ellentmondások nemzete lett, ahogy előállt bálnavadászati tervével, hiszen éveken keresztül kritizálta Japánt, amiért a tudományt használja a kereskedelmi bálnamészárlás mentségéül.

Mindazonáltal a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) ez évi konferenciáján, melynek Panama adott otthont, a dél-koreai delegáció bejelentette, hogy tudományos bálnakutatási programot akarnak indítani, indoklásul közölték, ha Japán az egész világot be tudja csapni, akkor ők is megtehetik. A különbség az, hogy Dél-Korea nyíltan állítja, hogy a tudományos bálnakutatás hamis mentség a kereskedelmi bálnavadászatra, de ha a mentség működik Japán esetében, akkor működni fog Dél-Korea esetében is.

Dél-Koreának saját, meglévő, ravasz módszere van a bálnák mészárlására. Éveken keresztül engedélyezték a koreai halászoknak a bálnák „learatását”, ha azok „véletlenül” a halászhálóikba kerültek. Ennek eredményeként a dél-koreai „véletlenszerű”, halászhálós bálnavadászat áldozatainak száma felülmúlja a világ többi részében hasonló módszerrel előforduló összes áldozatok számát.

A dél-koreai halászok azt mondják, hogy nekik azért kell irtaniuk a csukabálnákat, mert azok megeszik az „ő” (a halászok) halaikat. A csukabálnák elsődlegesen krillekkel és nagyon apró halakkal táplálkoznak és ők is részei a természet ökoszisztémájának, akik harmóniában élnek más fajokkal. A halászok nehézfegyverzetet, technológiát használnak, miközben kipusztulásig zsákmányolnak ki halfajokat, és mint a halászok mindenhol a világban, saját kapzsiságuk leplezésére más fajokat használnak fel bűnbakként.

Mit tud tenni a Sea Shepherd?

Ezen a ponton Dél-Korea egyszerűen benyújtotta szándékát az úgynevezett tudományos bálnakutatási programjuk indítására. Nem fognak megölni bálnákat a „tudományos kutatásuk” nevében még legalább egy évig, de feltételezhetően további két éven keresztül sem. Ez az idő elegendő lesz számunkra, hogy felállítsunk egy stratégiát, ha konfrontálódnunk kell velük.

Nem lesz könnyű. Míg a japán bálnavadászok a Déli-óceán Bálnavédelmi Területét választották vadászterületükként, addig mindezt a koreaiak saját felségvizeiken akarják folytatni. Ez sem ismeretlen terület a Sea Shepherd számára, hiszen konfrontálódtunk már saját felségvizeiken a norvég, izlandi, kanadai, amerikai, orosz és feröeri bálnavadászokkal egyaránt. Az ilyen jellegű fellépés általában ellentmondásosabb és veszélyesebb lehet, de ugyanakkor hatékonyabb is.

Közvetlen célunk, hogy még mielőtt Ázsiába indulnánk, véget vessünk a japán bálnavadász-flotta illegális vadászati tevékenységének a Déli-óceán Bálnavédelmi Területén. Ezalatt pedig nemzetközi és nemzeti nyomást kell gyakorolnunk Dél-Koreára, hogy lemondjon tervezett csatlakozásáról a bálnagyilkosok klubjához.

Csak remélni tudjuk!