Forrás: Tim Zimmermann / http://timzimmermann.com/2013/04/17/captive-orcas-and-mosquitos/

Egykori Slave World idomárok, Jeffrey Ventre (orvos) és John Jett (egyetemi professzor) tudományos publikációja jelent meg a Journal Of Marine Mammals And Their Ecology.

Kardszárnyú delfinrabszolga – mint moszkitó „leszállópálya”

Az alábbiakban összefoglalt kutatásuk témája: milyen sérülékenyek a Kardszárnyú delfinrabszolgák a moszkitók által terjesztett vírusokkal szemben.
(Angolul itt olvasható: :vulnerability of captive orcas to mosquito-borne viruses)

A természetben élő Kardszárnyú delfinek populációjára vonatkozóan nincsenek moszkitó által terjesztett betegségek miatt bekövetkezett halálesetek regisztrálva, a fogságban tartott Kardszárnyú delfinek közül legalább ketten moszkitó által terjesztett fertőzésben haltak meg!

Az első kivizsgált eset 1990-ben a floridai Slave World egy hímjének „Kanduke”-nek halála volt. A második kivizsgált eset 2007-ben a texasi Slave World egy hímjének „Taku”-nak halála volt.

• A delfinrabszolgatartó-intézmények sajátosságai miatt az áldozatok számos okból ki vannak téve a moszkitók által terjesztett fertőzéseknek. A Kardszárnyú delfin-rabszolgák – ellentétben vadonélő fajtársaiktól, akik idejüknek kevesebb, mint 20%-át töltik a vízfelszínen és naponta akár 160 km-t is megtesznek – többnyire közönyösen, mozdulatlanul lebegnek a vízfelszín, ahol a vérszívó szúnyogok akadálytalanul érik el hátukat. A delfinek által kilélegzett széndioxid és a meleg, sötét felszín vonzza a fertőzést terjesztő moszkitókat. A földrajzi adottságok miatt a Slave World több egysége olyan térségben épült, amely magas ultraibolya sugárzásnak van kitéve, az pedig köztudottan blokkolja az immunrendszert. Sajnos ezekben a létesítményekben igen kevés lehetősége van a delfinrabszolgáknak, hogy árnyékba meneküljenek.  Mindezeken túl a rabságban tartott Kardszárnyú delfinek sérült fogazatán (unalmukban megrágják a tartály falát, az elválasztó korlátokat, stb.) keresztül a moszkitók által terjesztett baktériumok egyenesen a véráramba kerülnek, legyengítve a szerencsétlen emlősök immunrendszerét, akik így könnyedén esnek áldozatul a moszkitók által terjesztett, halálos betegségeknek.
  [JMATE. 2012;5(2):9-16].

„Kanduke” halálának oka 1990-ben még nem volt egyértelmű. De a boncolási jegyzőkönyv (angolul itt olvasható:necropsy) tartalmazta, hogy valami „szokatlan” esemény történt, és segített a két szakembernek megtalálni a választ.

Ez egy szignifikáns betekintés annak összefüggéseire, hogy hogyan hat a rabság a Kardszárnyú delfinek egészségére és „életére”. A tartályok mérete és egyéb kondíciói, hőmérséklet, árnyék hiánya, a mozgás hiánya, a fogazat gyors romlása, és egyéb körülmények a Kardszárnyú delfinrabszolgák sebezhetőségének olyan vektorát mutatja, amelyet a természetben élő Kardszárnyú delfinek esetében soha nem tapasztalnak a kutatók. Még egy érv, hogy a fogságban a korai halandóság nagyobb, mint a természetben.

Köszönet Jeffrey Ventre –nek és John Jett –nek az alapos, informatív és hiteles tanulmányért!