A BLACKFISH dokumentumfilm megtekintése után újabb, egykori $laveWorld-alkalmazott, Cynthia Payne tárta a közvélemény elé, hiteles, személyes tapasztalatait a $laveWorld rejtegetett szennyéről.
Az orlandoi $laveWorld-ben dolgozott 1992-94 között. Legjobb tudása szerint, a maximumot nyújtotta a gondjaira bízott állatoknak, de aztán rájött, tévedett. Cynthia csatlakozott az egykor delfinrabszolgatartó-intézményekben dolgozó emberekhez, akik felemelték szavukat az intelligens cetek emberi szórakoztatásra való felhasználása ellen. KÖSZÖNJÜK, CYNTHIA!
Cynthia egy kis manatit etet üvegből, a tolakodó többiek között
A 3 év alatt, amíg az orlandoi $laveWorld állat-egészségügyi osztályán dolgozott, számos halálesetnek és nyomorúságnak volt szemtanúja, köztük Kardszárnyú delfinek tragédiájának.
Megrázó beszámolója „Nootka”-ról és halva született kicsinyéről.
Cynthia éjszakai ügyeletben a „Shamu”-stadionban
„Nootka” éjszakai megfigyelésén vettem részt, közelgő szülése miatt. Ekkor már rácsok választották el a tartály többi Kardszárnyú delfinrabszolgájától. Az érintés, érzés és társas érintkezés szerves része a cetek életének. Emlékszem, hány éjszakát töltöttem vele, hallgattam sírását a társaitól elválasztó rácsok mellett. 18-19 éves voltam akkor, hittem abban, amit tudtam. De a kétségeim egyre csak halmozódtak a $laveWorld hitelességével szemben.
Jelen voltam a szülésnél is. „Nootka” egy halott borjút szült!
A következő néhány óra maga volt a horror!
A személyzet azonnal megkezdte az intézkedést, úgy döntöttek, hogy a halottat azonnal el kell távolítani a tartályból, utasítottak a feladat végrehajtására, anélkül, hogy a szerencsétlen „Nootka”-nak esélye lett volna meggyászolni kicsinyét!
„Nootka” küzdött és küzdött! A halva született kicsinyét óvva, próbált elhúzódni a munkásoktól. De a személyzet eleget akart tenni a könyörtelen utasításnak. Az állatorvoshoz fordultam, „Nem lehetne hagyni Neki egy pár percet, hogy gyászolhasson?” „Ez nem vita kérdése, nincs idő gyászra” – válaszolta. Azonnal ki kell venni a halott borjút a tartályból.
Ez az este örök nyomot hagyott az emlékeimben, még mindig hallom a sikolyát!
A személyzet a teljes medencét beborító hálót vetett ki, „Nootka” mindent megpróbált, hogy elkerülje az emberek támadását, akik üvöltő utasítások közepette igyekeztek elragadni tőle halott kicsinyét. Egy Anya nem érdemel meg valamennyi időt a gyászra?
Neki nem adtak semmit! Elvették kicsinyét, „Nootka”-t pedig beterelték egy akkora tartályba, amelyben éppen csak megfordulni volt lehetősége. Ott ültem a tartálynál, és tanúja voltam mindennek. Egész éjszaka sírt, megállás nélkül. Hallom a sikolyát, és azt kívánom, bárcsak segíthettem volna neki!
Azon az éjszakán minden hitemet elvesztettem! Borzalmas volt, hogy részese voltam ennek a tragédiának!
„Nootka” hamarosan meghalt. Azt reméltem, a halálával legalább sokkal jobb helyre került.
Azt az éjszakát újra és újra átélem, a fejemben a sikolyok és kiáltások ugyanolyan fájdalmasak, mint azon az estén! Belebetegedtem, hogy részt vettem ebben a borzalomban. Azonnal elhagytam a $laveWorld-öt.
Nem szoktam kivételezni, de „Gudrun” nagyon közel állt a szívemhez. Ő testesítette meg a legmélyebb szomorúságot, amit valaha megtapasztalhattam. „Gudrun” az után a hajó után kapta a nevét, amely elrabolta Őt a vadonból. Az idomárok röviden, csak a „problémás” delfinként emlegették.
„Gudrun” és lánya, „Taima”. „Gudrun”-t 1976-ban rabolták el a családjától. A hírhedt harderwijki delfinrabszolga-kereskedelmi központból 1987-ben került a $laveWorld tulajdonába, szaporítási programra. 19 évig, pontosan 7089 napig vegetált tartályban, mielőtt 1996-ban – amikor halott kicsinyét húzták ki méhéből – fertőzés következtében meghalt. Lánya, „Taima” 21 éves korában, 7635 nap rabság után, hasonló gyötrelmes procedúra után halt meg 2010-ben.
„Gudrun” 1993.12.31-én hozta világra „Nyar” nevű utódját, ekkor én még a $laveWorld alkalmazottja voltam. „Nyar”-nak számos betegsége volt, és még „Gudrun” is rátámadt. A „Shamu”-stadionban érezhettük „Gudrun” nyomorúságát. Rendszeresen kellett vért vennünk a borjútól, míg végül 827 napig történt vegetálás után, agyhártyagyulladásban halt meg 1996.04.01-én.
Amikor legutoljára részt vettem „Nyar” ellátásában, olyan nyomokat tapasztaltam, mintha heroin-függő lett volna, mindenhol tűszúrások borították az úszóján.
Állatgondozóként számos súlyosan sérült cettel volt dolgunk, mint például „Nyar”, aki csak lebegett a tartálya vizén, fejét oldara tartva. „Nyar” nyomorúságos lét után, nagyon fiatalon halt meg, sajnáltam Őt, és amikor hallottam halálhírét, megkönnyebbültem.
„Nyar” a BLACKFISH dokumentumfilmben is szerepel. A részben, melyben Dean Gomersall, egykori idomár beszél az új show-műsorról, feltűnik egy képernyő a képernyőben, a kis képernyőn John Jett úszik éppen a „Shamu”-stadionban egy vízalatti robogóval, közelében pedig egy apró teremtés, „Nyar” látható.
„Gudrun” védjegye a gyönyörű, egyenes hátúszója volt. A fogságban tartott Kardszárnyú delfinek hímjeinek hátúszója kivétel nélkül lekonyul, míg a nőstények (nekik kisebb a hátúszójuk) között ismerünk néhány olyan egyedet, akinek egyenes maradt. A végzet nem jár egyedül, egyenes hátúszója miatt „Gudrun”-t használták a közös fotózásokra. Neki kellett kicsúsznia a mutatványos medence sekély részébe, ahol a látogatók megérinthették hátúszóját, és az arról készült fotókat meg lehetett vásárolni. Ezek, a 10-15 perces időszakok – melyeket tulajdonképpen szárazon töltött, amikor is a gravitáció következtében belső szervei egymásra nehezedtek – vezettek magzatának halálához 1996 februárban. Amikor az állatgondozók megállapították, hogy a magzat halott, kicsörlőzték testéből, az elviselhetetlen fájdalommal járó művelet belső vérzést és fertőzést okozott „Gudrun” testében, és a szerencsétlen teremtés 4 nap múlva meghalt. További részletek az esetről: David Kirby „Death at SeaWorld” könyvében.
Nem „Gudrun” volt az egyetlen, aki megtámadta borját.
Más atrocitások is előfordultak. A delfinek tartályában, akárcsak egy igazi börtönben, érezhető a feszültség. Ha be kellett mennem közéjük, mindig stresszben voltam, azonnal felbukkantak körülöttem.
Olyan sok karcolásos heg borítja testüket, hogy azok alapján gyakorlatilag bármilyen külső jegynél jobban lehet azonosítani ezeket az áldozatokat. Egyszerűen nincs elég helyük, nem tudnak félrehúzódni egymástól konfliktus esetén, és egyre csak növekszik a tartályban vegetálók száma. A delfinek tartályának a mérete a mai napig nem lett nagyobb, mint egy nagy úszómedencéé.
Egy alkalommal ketten voltunk szemtanúi, amint egy (Palackorrú) delfin anya megfojtotta újszülöttjét. A vezetőség megtagadta a beavatkozást, és az újszülött belehalt a sérülésbe. Még ma sem tudom megérteni, mi volt akkor, annak a döntésnek az értelme!
Smooshi (nem Gwen) & Phil
Úgy éreztem, mintha valami horrorisztikus bűntettet követnék el azzal, hogy támogatok egy ilyen helyet. Utánajártam olyan haláleseteknek, amiknek szemtanúja voltam, mint például „Gwen” a gyönyörű rozmár halálának. A szülés előtt álló „Gwen”-nek minden este keresztül kellett vontatnia magát egy durva beton úton, hogy elérje az éjszakai betontartályát. Halálának oka a felhorzsolt bőrén keresztül kialakult fertőzés volt, ami megölte őt is és meg nem született borját. Meghaltak a park vezetőségének idiótasága, közönye és hozzá nem értése miatt. Jelen voltam a boncolásnál, és megdöbbentett, hogy ilyen könnyelműen veszítettük el őket.
Kiegészítés: Jeffrey Ventre ex-idomár „Gwen” halálának idején az Oroszlánfóka és vidra stadionban dolgozott és ez az ő tanúvallomása. A döntés, hogy „Gwen”-t arra kényszerítsék, hogy egy száraz boxban töltse az éjszakákat terhesen, egyszerűen elképesztő volt. Oka az volt, hogy „Garfield” a hím egyszer valahogy megpróbálta megsebesíteni, annak ellenére, hogy alapvetően jól kijöttek, és éjszaka egymáshoz simulva aludtak. Az állatok idomításáért és gondozásáért felelős vezetőség úgy döntött, hogy elszeparálják egy kis beton-boxban fémrácsokkal, csak, hogy „megvédjék” őt és meg nem született borját. Mialatt a betonon vonszolta magát, a durva beton felsértette a mellbimbóit, amin keresztül a fertőzés mindkettőjük halálához vezetett.
A parkban raboskodó minden teremtés nagy árat fizetett az emberek szórakoztatásáért. A szobatársaim közül ketten pingvinekkel dolgoztak, és nagyon fel voltak dúlva, amiért a berendezések meghibásodása miatt oly sok pingvin halt meg a felügyeletük alatt.
Nemcsak a Kardszárnyú rabszolgák tanúsítottak fenyegető viselkedést. Legutóbb, mikor úsztam a $laveWorld tartályában, „Beachie” és „Cecil”, két hím Palackorrú delfin nem engedték, hogy kiússzak, végül a segítőknek kellett kihúzniuk a medencéből. Azon a napon ezeknek az áldozatoknak a stressz és frusztrációs szintje egyértelműen érzékelhető volt. Ez az eset megerősítette, hogy a helyes döntést hoztam, amikor úgy döntöttem, elhagyom a $laveWorld-öt. Tudtam, ezek a szerencsétlen állatok nem tarthatóak fogságban, az emberek szórakoztatásáért!
1994, Cynthia Payne „Beachie”-vel és „Cecil”-lel úszik
A $laveWorld érvelése, miszerint mentéseket végeznek, egyszerűen hazugság. Tudom, mert a mentési team tagja voltam. Az elnevezés nem igazolhatja, hogy elragadjunk állatokat a természetes környezetükből, hogy megrövidített életüket az emberek szórakoztatásával töltsék! A mentésre valóban szükség van, de annak leple alatt nem szakíthatunk el anyákat a gyermeküktől, nem rombolhatunk le családokat! A mentési team csalódott volt, mert „pénz hiányában” nem kaptunk engedélyt valódi mentési munkákra! Mennyi hazugság…
De ami a legfontosabb, a tények és a matematika nem hazudik. A fogságban tartott Kardszárnyúak halálozási aránya 2,5x magasabb, mint a vadonélőké…
Tiszteletem a BLACKFISH készítőinek fáradozásáért, ezekért az állatokért. Évek óta el akartam mondani, amit tapasztaltam, de tartottam tőle, hogy azzal elárulnám a legjobb embereket, akiket csak ismertem. A $laveWorld állatgondozó személyzete között a legtehetségesebb, legnagyobb tudású emberek voltak, akiket én valaha ismertem. De a fogságban tartott állatok érdekeinek prioritása van! Itt az idő, hogy mindenki felismerje, a ceteknek kizárólag a családjuk körében, a nyílt tengerekben és óceánokban van a helyük!
1994. állatgondozók / $laveWorld
Tiszteletem a bátorságotok előtt! Kiváló munka volt Jeff, John, Samantha és Carol és a team minden munkatársának.
KÖSZÖNÖM!
Remélem, a BLACKFISH hozzájárul „Morgan” ügyének megoldásához. „Morgan”, a holland partoknál befogott, fiatal Kardszárnyú delfin először a hírhedt harderwijki delfináriumba került, ahol gyógyítás helyett hamarosan mutatványra kezdték használni, majd kikölcsönözték a tenerifei loro parque-ba, a $laveWorld társ-létesítményébe. „Morgan”-nak haladéktalanul vissza kell térnie az óceánba, a családjához. Ő még fiatal, és most még van esélye a túlélésre.
Kérjük, támogassák „Morgan” ügyét, fejezzék ki támogatásukat, írják alá a petíciót: www.freemorgan.org
Cynthia Payne