„Calypso”
A $laveWorld 1969. december 11-én ejtette fogságba „Calypso”-t Brit Kolumbiában, akárcsak „Corky2”-t, aki még mindig a san diegoi $laveWorldben vegetál. Azon a napon 12 Kardszárnyú delfint fogtak be. Hatot elengedtek, hatot szétosztottak az intézmények között. „Calypso”-t az angol cleethorpesi állatkertbe szállították, ahol néhány hónapot töltött, amíg az antibesi Marineland megjavította azt a tartályt, amelyikben őt szándékoztak elhelyezni. „Calypso” egyetlen év rabság után, 1970 decemberében – becslések szerint 11 évesen halt meg. A cleethorpesi állatkertben David Taylor állatorvos kihasználta az alkalmat, kipróbálta rajta a mesterséges megtermékenyítést.

„Clovis”
A $laveWorld 1970. augusztus 8-án ejtette fogságba „Clovis”-t, „Lolita”-val együtt. A vadászat szívbemarkoló felvételeit a BLACKFISH dokumentumfilmben láthattuk, amint a fiatalokat az anyák és a teljes család keserves sikolyai közepette elragadták. „Clovis” 1973-ban, mindössze 4 évesen halt meg! Az antibesi Marineland meggyilkolt egy gyermeket! „Lolita” még mindig a miamii $laveaquariumban vegetál, 1980 óta magányosan, elszigetelve az USA legkisebb, Kardszárnyú rabszolgák számára használt tartályában!

„Kim”
A $laveWorld 1976. október 10-én ejtette fogságba „Kim”-et, az izlandi vizeken. A 70-es évek végén „Kim” megragadott és hosszasan a víz alatt tartott egy idomárt, majd elengedte. Az intézmény ignorálta az incidenst. „Kim” fogságának teljes időszakát betegen töltötte, vérátömlesztéssel is kísérleteztek nála, de „Betty” vére nem bizonyult alkalmasnak, a $laveWorld pedig megtagadta, hogy vért vegyen a saját kollekciójának egyedeitől „Kim” számára, aki 1982. július 24-én, 14 évesen szabadult a pokolból.

„Betty”
A $laveWorld 1978. októberében ejtette fogságba „Betty”-t, az izlandi vizeken, aki először a $laveWorld számára fenntartott raktár akváriumba került, majd az antibesi Marineland tartályában 4 évet vegetált „Kim”-mel, aztán még kettőt „Kim 2”-vel és „Freya”-val. 1987. szeptember 8-án, tüdőgyulladásban halt meg 13 évesen.

„Kim 2”
A $laveWorld 1982 októberében, az izlandi vizekből zsákmányolta „Kim 2”-t és „Freya”-t. „Kim 2” hatalmas termete ellenére kifejezetten nyugodt rab volt, megadóan ismételte ugyanazt a mutatványt, míg csak idomárja teljesen elégedett nem volt vele. Ritkán tagadott meg bármilyen parancsot. De nehézséget okozott neki a kicsúszás elvégzése, frusztrációjában a felszínt csapkodta úszójával.
Jól kijött rabtársaival, a problémák akkor kezdődtek, amikor lányát „Shouka”-t 2002 júniusában egy ohioi intézménybe deportálták. „Kim 2” 2005 november 23-án, a hivatalos jelentések szerint vérmérgezésben halt meg, 27 éves korában. Más, talán jobban dokumentált források szerint, a „Shouka” elvesztése miatti apátia lehetett halálának valódi oka.

„Sharkan”
A $laveWorld 1989 októberében az izlandi vizekből rabolta el „Sharkan”-t, aki négy éves lehetett akkoriban. Ebből a zsákmányból származik „Ran”, „Tanouk” és „Ai” – ők mindannyian meghaltak 1995 és 2004 között. „Sharkan”-t és „Tanouk”-ot szintén az izlandi raktár akváriumban tartották, mielőtt 1990. január 12-én, a CITES tilalma* ellenére, hajóval szállították az aintibesi pokolba.
* A CITES nem sokkal korábban tiltotta be az élő cetek importálását Európába, mely tilalmat a Marineland egyszerűen ignorálta.
„Sharkan”-t már 6 éves korában mesterséges megtermékenyítésnek vetették alá, holott a természetben a nőstény Kardszárnyú delfinek 13-15 éves korukban adnak életet első kicsinyüknek. „Shouka” 1993-ban, „Inouk” 1999-ben született. „Wikie” 2001-es születésekor „Valentin” „Freya” fia töltötte be a segítő családtag szerepét, aki az újszülöttet a felszínre segíti, és aktívan részt vesz nevelésében. „Sharkan” mindhárom gyermekének „Kim 2” volt a biológiai apja. Soha nem találkozhatott unokájával, „Moana”-val, 23 éves korában, 2009. január 3-án vérmérgezés okozta végleges szabadulását a pedofil pokolból!

„Tanouk”
„Sharkan”-nal együtt rabolták el és együtt is szállították őket a francia intézménybe, ők ketten feltehetően testvérek vagy unokatestvérek voltak. „Tanouk” állandó konfliktusban volt „Kim 2”-vel, akivel kénytelen volt megosztani parányi celláját. 1995-ben eladták a japán Izu-Mito Sea Hell-be, mely ma a Yamato nevet viseli. „Tanouk” a taijiból zsákmányolt „Asuka”-val vegetált 2000. október 24-ig, 14 évesen halt meg.

„Freya”
A $laveWorld 1982 októberében zsákmányolta az izlandi vizekből, „Freya” akkoriban 2 éves lehetett, és „Kim 2” rokonságába tartozott. 1991-ben volt az első vetélése, 1993-ban a második, majd 1996 február 13-án szülte „Valentin”-t. 2000 márciusában újabb vetélése volt. A vetélésekre a túl közeli (testvér) beltenyészet ad magyarázatot!
„Freya” jobb szárnyúszója el volt törve, ami szokatlan a rabságban lévő delfineknél, ő mindig az óramutató járásával megegyező irányba úszott „Kim 2”-vel. Oldalán fehér folt jelezte egy röntgen-kezeléssel eltávolított daganat nyomát.
2009. szeptember 9-én „Freya” a víz alá rántott egy idomárt, hagyta elmenekülni, de csak azután, hogy kétszer teljes súlyával rávetődött. A nő megpróbált visszakapaszkodni a hátára, de a frusztrált rabszolga hevesen eldobta. A veszélyes incidenst az IQ-bajnok közönség heves tapssal jutalmazta, közben James Brown zenéje üvöltött a hangszórókból.

„Betty” 1987-es halála óta „Freya” töltöte be a martriacha szerepét, az ostoba mutatványokat szeszélyesen vagy tétovázva hajtotta végre, hangulat-ingadozásait megsínylették tartálytársai: „Valentin” „Inouk” és „Wikie”. Minden vetélés után mély depresszióba esett.
Hosszas szenvedés után 2015. június 20-án halt meg, kb. 34 éves korában, hivatalosan soha meg nem nevezett „krónikus betegség” következtében.

Halálsoron születtek

A delfinrabszolgatartó-intézmények előszeretettel használják a delfinrabszolgák szaporítását, mint rabjaik boldogságának „bizonyítékát”; és nem mellesleg – sőt valójában, mint profitnövelési eszközt. A $laveWorld és a Marineland szerint a szaporulat rabjaik jólétének gyümölcse, holott a cáfolhatatlan valóság az, hogy a fogságban született cetek kevés kivétellel, mesterséges megtermékenyítés eredményei!
2013 őszén 52 Kardszárnyú rabszolgát számoltak össze világszerte. Azonban az intézmények jövője a genetikai sokszínűségtől függ! Az orosz vadonból származó 18 Belugára vonatkozó, másodfokon is elutasított import-igény, „Morgan” elrablása a holland partok közeléből, csak néhány az iparágon egyre inkább eluralkodó pánik jeleiből.
Az antibesi Marineland 43 éves működése alatt 6 Kardszárnyú rabszolgát hoztak létre, akiknek léte pontosan olyan, amilyenre egy rabságban élő gyermek esetén számítani kell. Limitált közösségi és intellektuális szellemiségben, parányi cellájukban robotként hajtják végre ugyanazt az unalmas trükköt újra és újra.

„Shouka”
Ő volt az első, 1993. február 25-én született, „Kim 2” és „Sharkan” lányaként. Testvérei „Wikie” és „Inouk”, féltestvére „Valentin” – akivel ugyanazon a halott „apán” osztoztak.
2002. május 20-án kikölcsönözték az ohioi Six Flags World fo Adventure-be, szaporítási célból. Partnere az argentín partoknál befogott „Kshamenk” lett volna, de a szerencsétlen hímet soha nem szállították az USA-ba, ő még mindig a Mundo Marino szennyezett tartályában vegetál.
„Shouka” két évet töltött teljes magányban, mielőtt 2004. április 19-én a kaliforniai Six Flags tartályába szállították, melyet néhány Palackorrú rabbal osztott meg, köztük „Merlin”-nel, akit 2011. novemberében, 7 év közös rabság után eladtak egy másik intézménybe, így „Shouka” ismét a világ legmagányosabb delfinrabszolgája lett. Nemzetközi kampányt indítottak érte, hogy legalább visszatérhessen Franciaországba, rokonai közé, de börtönőrei ezt nem tették lehetővé. 2012. július 7-én megtámadott egy idomárt. Egy hónappal később, augusztus 20-án, a san diego-i $laveWorld-be deportálták, ekkor már 10 éve nem látott fajtársát maga körül. Most „Corky 2”, „Kasatka” és hét másik áldozattal, köztük a lobbanékony „Ulysses”-szel lebeg közös tartályban.

„Valentin”
1996. február 13-án született, ő volt a csoda „Freya” számra, akinek előtte csak vetélései voltak. „Valentin” volt az egyetlen gyermek, aki legalább édesanyja mellett nőhetett fel. 2008-ban, 12 évesen megtámadott egy idomárt, de az incidensről a szokásos módon, semmilyen jelentést nem adtak ki .Néhány napja, 2015. októberében halt meg a francia Riviérára lesújtott pusztító vihar következtében.

„Inouk”
1999. február 23-án született, de ártatlanságának kora hamar véget ért, amint szemtanúja volt szülei „Kim” és „Sharkane” halálának. A gyász megtörte a szerencsétlen teremtést.

„Wikie”
2001. június 1-én született, őt is megviselte a szülei halála miatti gyász és „Shouka” elszállítása a kis közösségükből. 2009. július 17-én rátámadt egy idomárra és a tartály aljára rántotta. A férfi túlélte az incidenst, melyről a francia média ezúttal sem tett említést.

„Moana”
2011. március 16-án hatalmas hírverés közepette született, rabságban született anyától és vadonból elrabolt apától. „Wickie” 10 évesnél is fiatalabb volt a megtermékenyítés idején, melyben a hímivarsejtek hivatalosan az USA-ból „Ulysses”-től származtak. A hím alappillére volt a $laveWorld szaporítási programjának, 1980. november 7-én, az izlandi vizekből rabolták el, kb. 3 évesen. Számos intézményben megfordult, tartották pl. az izlandi raktárban és a barcelonai állatkertben, mígnem 1994 januárjában a $laveWorldhöz került. „Moana” születése kétségtelenül győzelem volt az antibesi Marineland számára, sikerült elsajátítaniuk a mesterséges megtermékenyítési procedúrát. Ő az intézmény sztárja, jelenleg nem tűnik betegnek, de a statisztikák szerint, a fogságban létrejött Kardszárnyú rabszolgák átlagosan 4,5 évesen halnak.

„Keijo”
2013. november 20-án született, „Wikie” és „Valentin” kapcsolatából, ami 12,5%-os beltenyésztettséget jelent, ugyanis a szülők féltestvérek. Efféle viselkedés a vadonban elképzelhetetlen! Ott a szigorú erkölcsű Kardszárnyú családokban nem történhet vérfertőzés! De mit tudhatnának erről azok a szerencsétlen rabszolgák, akik tartályban születtek valódi szülők és valódi kultúra nélkül?
Nincs kizárva, hogy „Moana” szintén vérfertőző kapcsolat eredménye, ugyanis a megnevezett apa, „Ulysses” 2009 óta steril! „Moana” pedig 2011-ben született…

Hogy mi lesz a sorsuk?
További szívszorító elválasztások, további vérfertőző kapcsolat, megrázó érkezések és még több korai elhalálozás.
Itt az ideje, hogy a hatóságok kivizsgálják ezeket az atrocitásokat és változtassanak! Nemcsak Franciaországban, hanem minden országban, ahol még vannak efféle intézmények!
Az antibesi Marineland támadhatatlanságának és a megvásárolt magasztaló PR-cikkeik hitelének vége! Eljött az idő, amikor a hírhedt intézménynek el kell számolnia kegyetlen és ostoba gyakorlatával!