Axióma 1: a japán kormány a földrengés és a szökőár károsultjainak megsegítésére befolyt nemzetközi adományokból fedezi a bálnavadász-flotta biztonsági hajójának költségeit.
Axióma 2: A japán bálnavadász-flotta által végzett tevékenység barbár és törvénytelen gyilkosság.

Amamiya Yuji tanácsos úr, a budapesti japán nagykövetség munkatársa írásban reflektált a 2011. december 13-i Sea Shepherd cikk egy konkrét állítására, ami kifejezetten megtisztelő a részükről, örülünk, ha ők is követik az eseményeket. A Hirado.hu-hoz érkezett állásfoglalás az alábbiak szerint olvasható:

„Amamiya Yuji, a Japán Nagykövetség tanácsosa szerkesztőségünkhöz írott levelében cáfolta, hogy a japán kormány a márciusi földrengés és szökőár utáni károk helyreállítására szánt adományokat a japán tudományos bálnakutató programra használta. Levelében kihangsúlyozta, hogy a japán kormány nem használta, és a jövőben sem használja fel ezeket az adományokat a bálnakutató programra. Azokat csakis a katasztrófa által sújtott emberek megsegítésére használják fel.”

A válaszunk pedig a következő:

A japán Antarktiszi Bálna „Kutatás” (JAPRA) program biztonságának szavatolására a japán bálnavadász-flotta mellé rendelt kormányzati biztonsági hajó 2,28 milliárd jen, azaz 28 millió USD összegű költségének forrásaként eredetileg a japán halászati minisztérium szóvivője nevezte meg a 2011. októberében a földrengés és szökőár súlytotta régiók megsegítésére befolyt nemzetközi adományokat, – mely közlemény hitelességét, és az azt kiadó személy kompetenciáját semmi okunk nincs kétségbevonni! 

A tanácsos  úr nyilatkozatának azon része azonban cáfolhatatlan tény, hogy az összeget valóban nem használták, nem használják semmilyen japán tudományos bálnakutató programra, ugyanis olyannal nem rendelkeznek; a japán bálnavadász-flotta által folytatott tevékenység törvénybe ütköző, kereskedelmi bálnamészárlás.

“6 millió fókát szeretnék látni, vagy amennyi csak létezik errefelé, meggyilkolva és eladva, vagy megsemmisítve, vagy elégetve. Nem érdekel, mi történik velük. Ha nagyobb lenne a kereslet iránta, a kereskedelmi fókavadászok vadásznák és gyilkolnák őket. A hobbivadászok nem tudják eladni őket, mert nincs rá kereslet. Ezért ők csak azt akarják, hogy joguk legyen odamenni és megölni a fókákat… És minél többet meggyilkolnak, engem az annál boldgabbá tesz.”

Mr. John Efford, egykori kanadai Természeti Erőforrások és Halászati tartományi minisztere / Új-Funland

Paul Watson Kapitány és karjában egy újszülött fóka

1974 óta harcolok a kanadai fókavadászat ellen. Ez a közel 4 évtizedes időszak hosszú és kemény küzdelem volt. Hat szezont töltöttünk hajóval a jégtáblák között, 1979-ben, 1981-ben, 1983-ban, 1998-ban, 2005-ben és 2008-ban. Három helikopteres kampányunk zajlott 1976-ban, 1977-ben és 1995-ben. Ezen alkalmakkor kiüldöztünk számos fókavadász hajót a jégtáblák közül, blokád alá vontunk hajókat kikötőben, gyalogoltunk mérföldeket a bizonytalan stabilitású jégmezőkön, konfrontálódtunk a kanadai halászati hivatalnokokkal, a kanadai rendőrséggel, vitatkoztunk szenátorokkal, parlamenti képviselőkkel, miniszterekkel és miniszterelnökökkel egyaránt. Olyan hírességek álltak a fókavédelem mellé, mint például Brigitte Bardot, Richard Dean Anderson és Martin Sheen, és azon dolgoztunk, hogy a fókatermékek kereskedelmét világszerte betiltsák. Voltunk bebörtönözve, megverve a rendőrök és a fókavadászok által egyaránt, vesztettünk el hajót, becsméreltek bennünket Kanada-szerte, voltunk öko-terroristák, szélsőségesek és árulók egyaránt. Mindezek ellenére kidolgoztuk, hogyan lehetne barbárságtól mentesen, halált nem okozva kifésülni a fókák fehér szőrét, amiből aztán ruházati termékek készülhettek volna. A kormány elutasította az alternatívát, mert a kormány a fókák halálát akarta.

De végül mi nyertünk!

A kanadai fókamészárlás kereskedelmileg halott, és nincs helye a XXI. században. Ezt az anakronisztikus, barbár vállalkozást végül oda hajították, ahova az tartozik: a történelem szemétládájába, és végül egy életnyi küzdelem után befejeződött, halott.
Continue reading →

Miért töltötte Erwin Vermeulen egy japán börtöncellában az elmúlt 44 napot?

A válasz: mert ő holland állampolgár. 

A letartóztatása eredetileg egy állítólagos meglökés miatt történt, aminek nem volt szemtanúja, de az állítólagos sértett érdekében állt bezáratni a Sea Shepherd Öböl Őreit. Nem találtak semmilyen bizonyítékot, csak a delfineket gyilkoló egyik cég egyik alkalmazottjának szavát, és ez elegendő volt ahhoz, hogy ő már 44 napot ártatlanul börtönben töltsön. Közölték vele, hogy szabadon engedik, amint beismeri a bűncselekményt.

Választási lehetőség a szabadságért egy hamis beismerő vallomás és a tartós elzárásért az igazság melletti kiállás között. Ez olyanfajta középkori igazságszolgáltatás, ami nem fogadható el egy olyan demokratikus nemzetben, mint Japán.
Continue reading →

Erwin Vermeulen és az általa megmentett Otis

2012. január 26-án kezdődött meg Erwin Vermeulen pere, aki már több mint 40 napot töltött előzetes letartóztatásban, hamis vádak alapján. Erwin Taijiban dokumentálta a delfinmészárlást – amely minden évben szeptembertől márciusig tart, hogy segítsen leleplezni a horrorisztikus gyilkolást, amikor őt egy delfintréner azzal vádolta meg, hogy a holland önkéntes meglökte őt.

A Sea Shepherd Conservation Society képviselői is jelen voltak a tárgyalóteremben, Dr. Bonny Shumaker igazgatótanácsi tag és a Sea Shepherd Hollandia igazgatója Geert Vons utazott a helyszínre, továbbá Scott West öt önkéntessel, de egyikük sem léphetett kapcsolatba Erwinnel.
Continue reading →

A három bátor Erdővédő, Geoffrey Owen Tuxworth, Simon Peterffy, és Glen Pendlebury erőfeszítéseit hatalmas siker koronázta. Az eredeti céljuk az volt, hogy Steve Irwint megszabadítsák ellenséges követőjétől, a japán kormány és a japán törvénytelen bálnavadász-flotta biztonsági hajójától, a Shonan Maru 2-től.

Miután az ausztrál kormány úgy döntött, hogy a Shonan Maru 2-ről a három ausztrál állampolgárt az Ocean Protector szállítja vissza a szárazföldre, a Shonan Maru 2-nek – miután odarendelte az egyik szigonyágyús hajót, a Yushin Maru 2-t, hogy az vegye át a feladatát – fel kellett adni követésünket. Ezzel a Shonan Maru 2 konkrétan megakadályozta az egyik bálnagyilkos hajójuk munkáját, ez már önmagában sok bálna életét megmentette.
Continue reading →

A Yushin Maru 2 - oldalán a vörös festéknyomokkal

A japán bálnavadász-flotta ebben az évben nem ott van, ahol ilyenkor lenniük kellene. A tavalyi évben a Ross-tengeren garázdálkodtak. Ebben az évben az ő „tudományos” felmérésüknek Tasmánia déli és nyugati, valamint Dél-Afrika keleti és déli vizein kellene zajlani.

Minden évben váltogatni szokták a helyszíneket, de ebben az évben nem tették. Tevékenységüket megpróbálták Ausztráliától délnyugatra megkezdeni, de a Sea Shepherd hajói az egész flottát elűzték a lehetséges vadászati területük legkeletibb részére. A flotta nyomára Fremantle-tól 500 tengeri mérföldre délnyugatra akadtunk, és az elmúlt 30 napban kb. 4.500 tengeri mérföld megtételére késztettük őket, így jutottak a Ross-tengerre, Ausztráliától dél-keletre. Ez átlagosan napi 150 tengeri mérföldet jelent, ami nem hagy sok időt arra, hogy az egyetlen „szabad” szigonyágyús hajó lelassítson, és bálnákat kezdjenek gyilkolni. A másik két szigonyágyús hajójuk továbbra is el van foglalva a Sea Shepherd hajóinak követésével vagy felkutatásával.

„Mondhatni, visszaűztük a bálnagyilkosokat a tegnapba, hiszen kereszteztük a Nemzetközi Dátumválasztó vonalat” – mondta Paul Watson Kapitány a Steve Irwin fedélzetén. „Ez is csak azt bizonyítja, hogy nekik egyáltalán nincs tudományos napirendi tervezetük, hiszen a saját maguk által kreált „tudományos” kutatási programjuk évenként váltakozó helyszínt kíván meg az úgynevezett „mintavételi” procedúrájukhoz. A japán bálnamészárlás soha nem szólt a tudományról. És már jóideje nem szól a profitról sem, évek óta garantáltan veszteségbe hajszoljuk őket. Ez pusztán a büszkeségükről szól. A Déli-Óceánon zajló bálnamészárlás egy, a japán kormány által kiválóan támogatott, olyan jóléti iparág, aminek nincs helye a XXI. században!
Continue reading →

Január második hétfője ünnep Japánban. Ezen a napon ünneplik azokat a fiatalokat, akik ebben az évben válnak nagykorúvá. Ez általában egy vidám, pompával teli nap. Sajnos a taijii delfingyilkosok képtlenek voltak felismerni az ünnep tényét, ehelyett egy Risso delfin csapatot zaklattak. Két delfint kiválasztottak életfogytig tartó rabságra, míg a csapat maradék hét tagját feldarabolták és megették. Úgy tűnik, hogy a Risso delfinek és a Gömbölyűfejű hosszúszárnyú delfinek igen kedveltek a delfinzabálók tányérjain.

A vérontás nem ért ezzel véget. Egy nappal később, január 10-én a gyilkosok újra lecsaptak, ez alkalommal egy 43-47 fős Csíkos delfin raj életét oltották ki. Minket úgy informáltak, hogy a Csíkos delfinek teste kevésbe kedvelt a fogyasztók körében, így gyakorta eladatlanul rothad meg a boltok polcain.

A következő gyilkossági nap január 15-e volt, amikor ismét Csíkos delfineket mészároltak le. Egy hatalmas delfiniskolára bukkantak, a delfinek kb. a fele elmenekült, a gyilkosok először megpróbálták összeterelni őket, majd két csoportra választották szét őket. Nem a szánalom, hanem a könyörülettől mentes rideg közgazdaságtan miatt. A Csíkos delfin testének kereskedelmi értéket rontaná, ha több kerülne a polcokra, mint az aznapi 34 áldozat. Szívbe markoló volt látni, azoknak a szerencsétlen családtagoknak a kétségbeesett kísérletét, akik a halálra jelölt delfinek segítségére igyekeztek sietni. A halottak között egész fiatalok is voltak, bizonyára az édesanyáik próbáltak odajutni hozzájuk és megmenteni őket.
Continue reading →

A Sea Shepherdnek szüksége van egy harmadik nagy hajóra, hogy 100%-osan meg tudja akadályozni a bálnamészárlást a Déli-Óceánon.

“A japán bálnavadász-flotta három szigonyágyús hajóval, míg a Sea Shepherd két nagy hajóval rendelkezik” – mondta Paul Watson Kapitány. “Kettő a három szigonyágyús hajóból egyetlen szigonyágyút sem lőtt még ki a szezonban, mert el vannak foglalva a Sea Shepherd Steve Irwin és Bob Barker nevű hajóinak követésével, így megakadályozva, hogy azok rátaláljanak a japán bálnavadász-flotta kegyetlen mészárszékére, a Nisshin Marura.”

A Nisshin Marunak és az egyetlen, vele tartó szigonyágyús hajónak még nem volt ideje megállni és gyilkolni a bálnákat, mert továbbra is azon vannak, hogy elkerüljék a két Sea Shepherd hajót. A két szigonyágyús hajó követi a két bálnavédő hajót és folyamatosan informálják a Nisshin Marut a mozgásunkról és koordinátáinkról, megakadályozva, hogy a Sea Shepherd közel kerüljön célpontjához.
Continue reading →

Ausztrália miniszterelnöke és az igazságügyi minisztere hatalmas ügyet kerített a három Forest Rescue aktivista – akik átmásztak a Shonan Maru 2 fedélzetére Ausztrália kibővitett, 24 tengeri mérföldes zónájában – által okozott költségek kapcsán. Hallani a siránkozásukat, és úgy tűnik, mintha az ausztrál államkincstár kiürült volna, és az adófizetőknek tüzes felháborodásba kellene esniük.

Természetesen, ez nem más, mint egy tipikus, álszent kísérlet a közvéleményt a három férfi sikeres tiltakozó akciója ellen fordítani. Politikai magamutogatás, melyben Julia Gillard miniszterelnök és Nicola Roxon igazságügyi miniszter egyszerűen a pozíciójukban rejlő erőt használják három állampolgáruk terrorizálására, akik gyakorolni merik az iránti szenvedélyüket, hogy megmentsék erdőink és óceánjáaink ökoszisztémáját a rombolástól.

Az igazságügyminisztert ma a “Nevek és szégyenek” listájára helyezte a Gazdasági Osztály, ahogy próbálja saját kiadásait igazolni. A kérdéses összeg 190.500 AUD.
Continue reading →

A Yushin Maru 2 legénysége fémtárgyakat dobál a Zodiac csónakokra

A Yushin Maru 2 legénysége horgokkal, szigonyokkal dobálta meg a Sea Shepherd Zodiac gumicsónakjainak legénységét. A japán bálnavadászok növekvő agressziója a Sea Shepherd ellen három ember sérülését okozta, kettőnek a válla sérült a feléjük zúduló fém szigonyok által, és egy önkéntes arcát kétszer is hosszú bambuszrúddal találták el.

Az incidens január 18-án hajnalban történt, kb. 300 tengeri mérföldre északra a Mawson félszigettől (George V Land/Antarktisz). A Yushin Maru 2 továbbra is a Steve Irwin nyomában van.
Continue reading →